Már elég régóta érdekelt ez a film és nagyon vártam, hogy végre megnézhessem. Gyakorlatilag azóta, hogy az első előzetesét először láttam, rá voltam kattanva. Viszont mivel a "pénzt is hajlandó vagyok rááldozni és megnézem moziban premier tájékán"-szintet még éppen hogy, de nem érte el az érdeklődésem komolysága, ezért sajnos maradt a DVD, aminek a szokásos megjelenési késleltetése miatt újabb, cirka négy hónapos türelmi időszak következett.

A barátság nálam a legszentebb érzések közé tartozik, az érzelmi ranglétrán számomra az anya-gyermek viszony után rögtön a második helyen található. Bár olyan sok mindenről írtam már, azt hiszem, hogy ez az a két kapcsolat, amiről nem tudok anélkül nyilatkozni, hogy ne kezdjek el túlságosan személyeskedni. És mivel ez az oldal nem „O blogja” néven fut, hanem egy kis közösség gondolatformáló irományait tartalmazza, így nem szeretnék abba a hibába esni, hogy a végén a cikkek nem is témákat boncolgatnak, hanem csupán magamat.

Az utóbbi időszakban azonban az életemben a barátok még jelentősebb szerepet kaptak a korábbinál és boldogan vettem észre, hogy még mindig és már megint és újonnan is, de milyen jó is az, ha az embernek ennyi értékes barátja van!

Mindenki számára ismert az a mondás, hogy ’Madarat tolláról, embert barátjáról’…nos, ha végig veszem, hogy kik is a barátaim, és ha valóban ez az egyik jelentős ismérv, ami alapján megítélhetnek az emberek, akkor nagyon elégedett vagyok magammal.