Vajon mi a jobb? Ha sok barátunk van, vagy csak ha kevés, de azokra mindig, minden körülmények között számíthatunk? Egyébként mitől függ, hogy kinek hány barátja van? Mennyi a sok és mi számít kevésnek? Nézzünk egy kis összegzést a magyarok barátkozási szokásairól!

A kimutatások szerint a tavalyi évben átlagosan 5,5 barátja volt a magyar felnőtteknek, és bár 1993 óta nem volt olyan alacsony az elszigetelten élők aránya, mint 2011-ben, még így is minden ötödik magyar élt barátok nélkül. Az elmúlt 25 évben lassan és erősen ingadozva ugyan, de emelkedett a barátok átlagos száma a felnőtt magyar lakosság körében. 2011-ben a magyar felnőttek egyötöde (21 százalék) nyilatkozott úgy, hogy egyetlen barátja sincsen, és 45 százalékuk is csak néhány, legfeljebb négy barátról számolt be.

A megkérdezetteknek mindössze az egyharmada mondta, hogy ennél több barátja van. Tizenhét százalékuk öt-kilenc barátról számolt be, és ugyanekkora hányaduk rendelkezett tíznél több baráttal. Ez azt jelenti, hogy a magyarok átlagosan 5,5 barátot tartottak számon az elmúlt évben - olvasható a TÁRKI MTI-hez eljuttatott sajtóanyagában. A helyzet ugyanakkor egyértelműen javul az elmúlt évtizedben.

A TÁRKI legutóbb 2004-ben vizsgálta ugyanezt a kérdést. Az akkori eredményekhez képest 2011-re majdnem 10 százalékponttal csökkent a barátot nélkülözők aránya: akkor 30 százalékon állt. Utoljára 1993-ban volt ilyen alacsony - 21 százalékos - az elszigetelt, egyetlen baráttal sem rendelkező emberek száma. A nyolc évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest nőtt a több, illetve a sok baráttal rendelkezők aránya: míg 2004-ben az előbbi 11 százalékon, addig az utóbbi 12 százalékon állt.  

A barátot nélkülözők közé tartoznak az idősek, a nyugdíjasok és az alacsony iskolai végzettségűek. A társadalomtól való elszigeteltség esélyét növeli, ha valaki egyedül él, özvegy, elvált, vagy rossz anyagi helyzetben van. A "baráthalmozók" - az átlagosnál legalább kétszer több baráttal rendelkezők - esetében a GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyák a listavezetők, de a tanulók körében is magas a sok baráttal rendelkezők aránya.

Ebbe a kategóriába tartoznak továbbá a jómódúaknak, valamint a náluk valamivel rosszabbul, de összességében gond nélkül élők. A sok baráti kapcsolat a társadalom összetartó eleme, nélkülük szétesik a közösség. Ebben a tekintetben a település típusa is meghatározó: a megyeszékhelyeken élők körében a legerősebb az összetartás.

forrás: mti