A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre gyakrabban jelennek meg olyan személyes jellegű dolgok, mint legbensőbb érzések és érzelmek, vélemények, vágyak, szerelmek és szakítások.

Sokan könnyebben posztolják ki ezeket egy portálra, mint hogy barátaiknak beszéljenek erről. Hiszen arc nélkül könnyebb, nem látják az ítélkezést, sem a sajnálatot. Egy-két lájkon és kósza kommenten kívül nincs más visszacsatolás és a negatív kritikát talán könnyebb is így elviselni. Ha pedig valaki pozitívan értékelné éppen a kiírást, máris megvan az alap a további pletyi lefolytatásához.

A közösségi portálok beköszöntével az információ áramlása hihetetlenül felgyorsult. Egy-egy hírt másodpercek alatt oszthatunk meg több száz embertársunkkal. A véleményformálás kiváló eszköze. Itt azzá válhatunk, akik szeretnénk lenni. A képekkel való machinálás ma már gyerekjáték, és azt, hogy mit is írsz ki magadról, senki sem ellenőrzi.  A sokak által ismert tényadatokat pedig nem is muszáj megadni. És minél fiatalabb valaki, annál inkább természetes számára, hogy barátaival a virtuális térben tartsa a kapcsolatot. Az e-mail-ek és SMS-ek kora lassan lejár és van, akiknek már el sem jött igazán. Hiszen minek tartson fenn valaki e-mail fiókot, ha már a facebook-on is elérhetőek ezek a szolgáltatások. Ráadásul, ha jókor lép be, akár azonnali csevegéssel is helyettesítheti, miközben azt is látja, hogy a többiek éppen mit csinálnak.

Kiváló nyomozó eszköz és tér egy ilyen oldal. Hiszen, ha valaki nem elég körültekintő, ellenségei és titkos hódolói kezébe olyan infókat adhat, melyeket szándékosan biztosan nem tenne. Ki, kivel, mikor, hogyan, miért…? Ha valaki kellően leleményes, pillanatok alatt képes leinformálni embereket.

Lehetőségek és veszélyek tárhelye. Millió okot lehetne felsorolni mellette és ellene. Mindezek ellenére tény, hogy egyre több ember számára jelenti egy-egy ilyen portál a kapcsolati hálójának fenntartásának zálogát. Kényelmes, gyors, informatív. Egyszerűbb, mint felhívni valakit, hogy „Hogy vagy?”. Anélkül ismerhetünk meg másokat, hogy valaha egy szót is váltottunk volna. És egyszer csak arra eszmél az ember, hogy ül a buszon, lát egy ismerős arcot, szinte mindent tud róla, de nem ugrik be hogy honnan. Majd egyszer csak belé nyilall a felismerés: „Hát a facebook-ról! Már láttam az adatlapját…”