Múlt hétvégén épp a Batthyány térnél kajáltunk, nézegetve a Parlamentet a Duna túlpartján, mikor a szemünk megakadt egy másik - külföldinek látszó - páron. Rögtön előjött az egy héttel korábbi élmény és miután megegyeztünk abban, hogy mennyire jófejek voltunk Alexékkel, eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha hobbiként külföldi turistákkal ismerkednénk...

Azt nem állítom magamról, hogy egy világjáró vagyok, de bármerre is fordultam meg, mindig nyitott szemmel közlekedtem. És nem kellett hozzá nagy tehetség, hogy észrevegyem, miben különböznek a határainkon túl élő magyar társaink tőlünk, akik itt éljük mindennapjainkat kishazánkban. Ők büszkék arra, hogy magyarok és próbálják őrizni a hagyományokat, összejárnak és összetartanak!
Szerintem ez követendő példa.

A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A Kárpátok hegykoszorúja óvja a medencét a zord időktől, a Mátra hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden jóval ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjenek. Ez a hely az, „ahol a nap és a hegy összeér”. Az itt készült fehér borok elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek.

Talán ez a legnehezebb része a dolgozói életnek. Nyár van és a világegyetem minden egyes kis atomja az ellen van, hogy az ember a munkájára koncentráljon. Néha felnézek a monitor mögül és azt látom, hogy odakint önmagával szeretkezik a természet és engem is lágy ölébe invitál. A kollégák egymás után mennek szabadságra, hogy kiszakadjanak egy kicsit a hétköznapokból. Én szeptemberre időzítettem az üdülést, úgyhogy nem maradt más, mint végigüldögélni idebent a nyári hétköznapokat. De csak a hétköznapokat. A hétvégék... na az már más tészta.

Bevezető

Soproni borvidék

Somlói borvidék

Balatonmelléke / Zalai borvidék

Ha ellátogatunk a borvidékre, akkor egyet fogunk érteni a www.bor.info.hu-val abban, hogy a Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenőrzött eredetű borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellős közepén. Mint Eötvös Károly írja: "A Balaton és Bakony ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét." A Balatonfelvidéki borvidék szőlőhegyei pedig értékes gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-fiúra szálló ősi intelem: " A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként!"

Bevezető

Soproni borvidék

Somlói borvidék

A zalai szőlők az ország egyik legérdekesebb és legpoétikusabb vidékén fekszenek: a szelíd hajlású dombok-völgyek különös termőtájat képeznek. A különleges világot különleges természeti környezet jellemzi. Ezen a tájon - éppen ezért - sosem épült ki olyan klasszikus típusú szőlő-monokultúra, mint más szőlőterületeken – a szőlők mindig a délnek futó domboldalak keleti és nyugati lejtőire települtek és fent, a domb-éleken vezető utak mentén sorakoztak hosszú sorban a vakító fehérre meszelt archaikus présházak. Az antik Pannónia óta ismert, hogy szőlőtermesztésre is kiválóan alkalmas termőtáj ez (a „terroir”): a talaj, a klíma és a művelési tradíciók együttese hozta létre a vidék borászatát.

Ismerkedjünk hát meg közelebbről ezzel a különleges borvidékkel. Ahogy a régi, patrióta nemesek egykor mondták: „Fel, Zalába!”

„Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt”. (Hamvas Béla)

Magyarország 22 borvidékét 7 borrégióba sorolták be. Kettő borrégióba csak egyetlen borvidék tartozik, egyik ilyen a Sopron borrégió, aminek csak a Soproni borvidék a tagja. Ha elkezdünk a Soproni borvidék után kutakodni szinte mindenhol megjegyzik, hogy a soproni az egyik legrégebbi borvidékünk. Konkrétabban a kelták és az ókori Róma által teremtett szőlő- és borkultúra volt az alapja a Soproni borvidék szőlőtermesztésének, borkészítésének. A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőkbe, hanem a városban, saját házaik alá építették. Ez akkoriban nem csak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet jelentett a termelőnek.

Mennyi borrégió van Magyarországon? És mennyi borvidék? És mennyi borfajta? Ki nevezte és melyik borunkat a borok királyának, a királyok borának? Tényleg a borkereskedők találták ki, hogy igaz magyar ember sörrel nem koccint? Ha téged is érdekelnek a válaszok, akkor javaslom, hogy a következő hetekben tarts velünk, mert keresztül-kasul végigjárjuk kicsiny országunkat, hogy oltsuk a tudásszomjunkat. Ahogyan arra már felhívtuk a figyelmeteket,ősszel elmaradhatatlanok a szüreti bálok, mulatságok, összejövetelek. Ha úgy érzed, hogy a nyári mozgalmasabb időszak után kicsit visszatespedtél a kényelmi zónádba, akkor ideje felkerekedni, és kétkezi munkát végezni. Ha nincs olyan ismerősöd, aki beengedne a szőlejébe szüretelni, akkor caplass fel a hegyoldalon, gyönyörködj a látványban, és nap végén mindenképpen öblítsd le a torkdat. A musttal csak óvatosan.

Lehet, hogy nem ez lesz a legnépszerűbb írás a fityisz történetében, de le kell írnom, mert minden szavát igaznak érzem. Az is valószínű, hogy az országban elenyésző kisebbségben vannak azok, akik hozzám hasonlóan hálát adnak azért, hogy az elmúlt hetekben itt lehettek az esőben, de ezt is le kell írnom. A tavalyi évem igen nagy részét Cipruson töltöttem. Valószínűleg sokan irigykedve olvassák az előző mondatomat, és éppen ezért szeretnék tisztázni pár dolgot; ennek az írásnak ez a célja.