×

    Warning

    JUser: :_load: Unable to load user with ID: 64

    Wednesday, 25 January 2012 05:45

    Alföld borrégió - Hajós–Bajai borvidék

    Written by

    A borvidék szőlő- és bortermelésének kezdetei pontosan nem ismertek, az erre vonatkozó feltételezések vita tárgyát képezik. Annyi biztos, hogy 1075-ből való az első írásos emlék, mely említést tesz a folyók árterében kialakult lugasos szőlőművelésről. A további története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez. Az úgynevezett "homokveszedelem" - ami az erdők kivágása és az ősgyep feltörése révén meginduló futóhomok káros hatását jelenti - leküzdésében a szőlőtelepítés a gyümölcstelepítéssel együtt rendkívül fontos szerepet játszott.

    A XV. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a kadarka fajtát.
    A XVIII. század első felében Mária Terézia rendelkezése szerint megérkeztek az első német szőlőtermesztők, s felvirágoztatták a szőlőkultúrát. Nekik köszönhetjük a löszbe vájt borospincéket. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi, császártöltési és nemesnádudvari pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek - a magyar vendégszeretettel párosulva - igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára. Jellegzetes pinceutcás, népi barokk, oromfalas pincefalukban a löszbe vájt pincékben érlelték a bort.
    A török pusztítás után a betelepített németajkú lakosság munkája szintén fontos szerepet játszott. A kékkötényes német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez.
    A harmadik nagyobb telepítési ütem a filoxéravészt követően indult, hiszen a homoktalajban a filoxéra nem él meg, és a kieső hegyvidéki termés innen pótolhatóvá vált. Ez idő tájt a szőlőültetvények területe jelentősen bővült, a termesztett vörös és fehérbor fajták köre is kiszélesedett. A Hajósi Cabernet bor tett szert nagyobb ismertségre.
    A negyedik és egyben eddig az utolsó kampányszerű ültetvénylétesítési időszak az 1960-as évek elejére esik, amikor a nagyüzemek nagy területen telepítettek szőlőt.
    1990-ben az Alföldi borvidék egy részéből jött létre a Hajós-Vaskúti borvidék. A Hegyközségi Tanács 1996-ban azzal a kéréssel fordult a Földművelésügyi Miniszterhez, hogy változtassa meg a borvidék nevét Hajós-Bajai borvidékre, így 1997-től már ezen a néven szerepel. Ezzel tulajdonképpen kettős célt akartak elérni. Egyrészt a terület ismertségét is akarták erősíteni, mivel Baja város, mint a környék kulturális, kereskedelmi és oktatási központja, mindenki által ismert. Másrészt jelentős ültetvények vannak Baján, a bajai borok pedig mindig híresek voltak. Ezzel a törekvéssel Baját, mint várost is szeretnék olyan rangra emelni, amelyet méltán megérdemel. A 1800 ha termőszőlőt a borvidékhez tartozó 12 településen évszázadok óta termesztik. Az elmúlt században itt termelték az ország legfűszeresebb hazai borait. Jelentősek voltak emellett az olaszrizling, a kövidinka, a sárfehér szőlőkből készített borok. A Hajós-Bajai borvidék szőlészeti és borászati színvonala kiemelkedő volt minden időben.
     
    A Hajós-Bajai borvidék Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza-közének délnyugati, a Dunához és az országhatárhoz egyaránt közel eső részén a Bácskai-hátság és a Dunamenti-síkság agroökológiai körzetben alakult ki. A szőlőültetvények a Bácskai-síkvidék területén találhatók, de inkább a Tolnai-dombság lefutásának a részei. Valamint az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösztalajon. Ezen tényezők miatt ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól. 
    Talaj-és klímaviszonyai a régión belül a legkedvezőbbek, az átlagosnál több a napsütéses órák száma, magasabb a hőösszeg és a környezetéhez képest nagyobb a tengerszint feletti magasság. Ezek az előnyök csökkentik a tavaszi és a téli fagyok előfordulását, de a fagykár még így is jelentős. Viszont a fagyok nemcsak kárt okozhatnak, hiszena megfagyott szőlőszemek adják a jégbor alapanyagát. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből nyert bor koncentrált szárazanyag-tartalmú, gyakran nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz. Magyarországon a rendszerváltás után több magántermelő kezdett el foglalkozni a jégbor készítéssel. Jelenleg klimatikus és gazdálkodási adottságai miatt a Hajós-Bajai borvidék számít az autentikus "jégborvidéknek", hiszen már 5 pincészet is készít itt évente jégbort. Miután a magyar bortörvény a jégbort sokáig nem ismerte el, a jégbor gyakran keveredett a tőkén túlérlelt, töppedt szőlőből készült, késői szüretelésű borokkal, de ezen a téren szép sikereket ért el több pincészet is. A sikereken felbuzdulva 2003-ban megrendezték az Első Magyar Tőkén Túlérlelt, Töppedt Szőlőből Készült Késői Szüretelésű Jégbor Borok versenyét, ahol közel 20 induló volt. A 2004-ben megrendezett hasonló versenyen már több mint 30 induló volt egy osztrák résztvevővel.
     
    A hagyományos szőlőtermesztésből, alacsonyművelésből származó és termelői saját pincékben feldolgozott, kezelt borok minősége változatos. Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége - megfelelő kezelés esetén - a hegyi borokkal vetekszik. A termelők többsége kifogástalan minőségű terméket kínál. Az árutermelő szőlészeti és borászati üzemek borai szakszerűen kezeltek, igényesen forgalmazottak, finomak. A hagyományos fajtákból (pl. Kövidinka) jó minőségű asztalibor készül, a minőségi fajtákból pedig harmonikus ízzel, zamattal rendelkező kissé vékony, de elegáns minőségi bor kerül palackokba. A vörösborok szép színűek, kellemesen bársonyos csersav tartalmúak. 
     
    További információk:
     

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.