A Bükk Magyarország sokak szerint legszebb hegysége. Az erdőkben, mezőkben, dombokban, hegyekben gazdag táj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt - olykor hatalmas méretű vagy emeletszerűen elhelyezkedő - pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak.

Az Észak- Magyarországi tájba illeszkedő borvidék a Bükk déli, délkeleti lejtőin, az Egri és Tokaj-hegyaljai borvidék között terül el mintegy 2200 hektáron. A híres vidék két nagyhírű szomszédjának árnyékában még nem tudta kialakítani önálló arculatát.

A Bükk vonulata észak felől védi a hideg szelektől a vidéket, és így a fehérbor termelésének kedvező mikroklíma alakul ki a napfényben gazdag, az országos átlagnál hűvösebb, déli, délnyugati lejtőkön. A Bükkalja a szélárnyékos fekvése miatt kevesebb csapadékot kap, mint északi előtere, emiatt nyáron jelentős a vízhiány. Jellemző talajtípusai riolittufán kialakult fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok találhatók meg. A termőhelyi adottságok kiválóak.

A Bükk lejtőin és völgyeiben a vadszőlő őshonos növényként évezredek óta jelen van. A szõlõművelés kezdeteirõl keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi elõször a szõlõt és sejteti, hogy a szõlõtermesztés a helyi mezõgazdaság fontos ága. Az említett szõlõbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyõri vár akkori ura. 1503. február 11-én II. Ulászló erősítette meg Miskolc város korábbi borszabadalmát. A hegyaljai szőlőkből is került ide must és a komoly export miatt a miskolci borok több országban híresek és kedveltek voltak. Az 1828-as jobbágyösszeírásból tudjuk, hogy Borsod lakosságának szegényebb rétegei többek között Miskolc szõlõiben kerestek munkát.  A filoxéra-járványt a terület nagyon megszenvedte, az egykori szőlőültetvények nagy részét mára kivágták, helyüket beépítették. Jelenleg az avasi pincék egy része használaton kívül van, de még létezik, mint ahogy Görömböly egykor nevezetes pincesora is jó állapotban található. A 19–20. században főként pezsgő alapborok készültek a környéken.

Önálló palackozásban sajnos nagyon kevés bükkaljai borral lehet találkozni. Az itt termett szőlő jó részét évtizedeken keresztül egy egri óriásborászat dolgozta fel. A bükkaljai borok jó része gazdag illatú, savakban bővelkedő és üde, akár kiváló pezsgő alapanyag is lehetne. A bükkalja ma túlnyomóan fehérbortermő terület, a kékszőlő területe kevesebb, mint az egész telepítés egyharmada. Hagyományos fajtákról nem nagyon beszélhetünk, hacsak az egész országra jellemző olaszrizlinget és kékfrankost nem tekintjük annak. Örvendetes, hogy a korábban oly gyakori direkt termő szőlők területe egy hektár alá csökkent.

A borvidék kis falvaiban egyre több helyen várja vendégfogadó a látogatókat. Az egykor szájhagyomány útján ismertté vált receptek alapján készített tájjellegű ételek kellemes gasztronómiai élményt nyújtanak. A matyó legényfogó leves például - amely tojással, a termékenység jelképével készül - a legenda szerint olyankor került asztalra, amikor a lányos házhoz kalákába jártak az udvarlók. A szülők ezzel az étellel kínálták meg azt a fiút, amelyiket lányuknak kiszemeltek. Jellegzetes finomsága még e tájnak a bükki gazdapecsenye (karmanádli, szűzpecsenye és tarja fokhagymás sültje "kolompérral").

Úgy tűnik, a bükkaljai az egyik legkevésbé önmenedzselő borvidékünk. Kerekedjünk hát fel, tegyük próbára szőlőit, pincéit, borait és áéeleit. Ha tetszett, amit ott tapasztaltunk (márpedig biztosan tetszeni fog), akkor vigyük hírét az ország határain belül és kívül is, hadd ismerjék meg minél többen ezt a borvidékünket is.

További információk:

http://pincevolgy.hu/borkultura

http://www.borudvar.hu/?oldal=1&cikk=45

http://www.holborozzunk.hu/borvidek.php?sid=bukkalja

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCkki_borvid%C3%A9k

http://www.utikonyv.hu/_utikonyv/objektum.php?nyelv=1&id=114&sablon=310