×

    Warning

    JUser: :_load: Unable to load user with ID: 64

    Wednesday, 11 April 2012 06:00

    Tokaj-hegyalja borrégió -Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék

    Written by

    Amikor XIV. Lajos megkínálta Madame Pompadour-t a II. Rákóczi Ferenctől kapott aszúval, a világhírű „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette a bort, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum régum, réx vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.

    A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában.

    A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit és ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy) az alacsonyabb savtartalom miatt a lágyabb karakterű boroknak kedveznek, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről-évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinerea-val ellentétben) a világon csak itt, és a Rajna-menti borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas, 14 térfogatszázalék körüli alkoholtartalma. Az aszú a "tokaji bor koronája", mely 8-10 éves korában éri el palackképességét. Az aszú  elnevezést az 1560-as években jegyezték fel először magyar nyelven. 1571-ben halt meg Garai Máté, és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszúbort. Az aszúkészítés mértékegységeként a puttonyt és a gönczi hordót tartják számon. Aszerint, hogy hány puttonyos aszút (ez lehet 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos) akarnak készíteni, annyi puttony aszúszőlőt kell egy gönczi hordóban megadott mennyiségű musttal vagy erjedő musttal (murcival) vagy azonos évjáratú borral összekeverni. Egy puttony 36 icce, vagyis 27.2 l. A lédús szőlőszemek és a töppedt szőlőszemek kiválogatása nélkül keletkező bort Tokaj-Hegyalján szamorodninak nevezik.
     
    A borvidék egyik legjellegzetesebb fajtája a furmint fehér borok készítésére alkalmas szőlőfajta. Jellegzetes magyar fajta, a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a mai Horvátország és Szerbia területén elterülő Szerémség, de lehet a mai Magyarország is. A nyelvészek szerint a „furmint” név francia jövevényszó, ami végső soron a latin frumentum szóból származik, amely „gabonát” jelent. Az elmélet szerint a cukortartalom növelése érdekében szalmán aszalták a szőlőt, így készült az édes bor.
     
     
    Hogy Tokaj környékének déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés. A honfoglalás után a Tokaj környéki vadszőlők tisztításával, nemesítésével hoztak létre új szőlőültetvényeket. A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be olasz szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, az olasz vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb borkultúrájukat. A 13. században  kezdik el a sajátos, kőzetbevájt, föld alatti pincék építését is, a 14. században pedig már többemeletes pincelabirintusokat építenek. A 16. században történik meg a tokaji borok döntő áttörése a hazai és a nemzetközi piacokon, ez a minőség javulásának és a lengyel kereskedők megjelenésének időszaka. Az osztrák császári udvar innentől kedzve generációkon keresztül vásárolta a tokaji bort. A Rákóczi-korszakban vette fel a hegyaljai szőlőtermesztés a máig jellemző arculatát és ekkor élte legvirágzóbb korszakát. Rákóczi fejedelem számos pincét tartott fenn, több kastélyt is építtetett a borvidék területén. 1737-ben történik meg a borvidék lehatárolása. Az eredetvédelem alapja - sok külföldi bortermelő vidéket megelőzve - a világon először kerül meghatározásra. 1886-ban megjelenik a filoxéra, és tíz év alatt elpusztítja a szőlők 90%-át. Erre az időszakra esik az első nemzetközi per, ahol a tokaji termelők elérik a Tokaj név védelmét a bíróságon. 1920-ban a trianoni békeszerződés az országhatárok módosításával elszakítja a borvidéktől Újhely, Szőlőske és Kistoronya településeit, valamint Sátoraljaújhely egy részét és szőlőskertjeit. 1928-ban megalakul a Tokaj-hegyaljai Hegyközségi Tanács, 1936-ban az aszúborkészítés technológiája törvényi úton kerül pontosításra. 1950-1990 között a borvidéken több állami gazdaság és pincegazdaság egyesülésével létrejön a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, a Tokaj Kereskedőház jogelődje. Az állami borászat felvásárolja a kistermelők szőlőit, szervezi a termelést és a borkereskedelmet. 1990-ben megindul a privatizáció a Tokaji borvidéken. Megalakul a Tokaj Reneszánsz Egyesület. 1993-ban kétoldalú EU-magyar szerződés köttetik - többek között - a származáshely megnevezések kölcsönös védelméről. 2002-ben Tokaj-Hegyalja a világörökség része lesz. 2004-ben a bortörvény az aszúbort kizárólagosan a Tokaji borvidék számára engedélyezi. Megalakul a Tokajvinum Hungaricum Egyesület.
     
    A tokaji bor kitűnőségét a Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elütő volt. Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit máladék talaja a szőlő zamatanyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen. A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.
     
    Amikor hozzáfogtam a magyar borvidékekről íródó cikksorozathoz, akkor rátekintettem a borvidékeket ábrázoló térképre, és tanakodtam, hogy honnan induljak, és melyik legyen az első. Nem tudtam dönteni, így megfordítottam a kérdést. Melyiket hagyjam utoljára? És valahogy egyértelmű lett, hogy a tokajit. Talán azért, mert a csúcson kell abbahagyni? Vagy mert a legjobbat a végére kell hagyni? Nem is tudom... De ez alatt a sok-sok hét alatt, amíg volt szerencsém a magyar borrégiókkal foglalkozni, végig azt éreztem, hogy mekkora szerencse, hogy a tokaji esszencia magyar, és hogy ha a tokaji a legjobb borvidékünk, akkor az tökéletes bizonyítványt állít ki a többi a borvidékünkről is, hiszen a tokaji mögé felsorakozni, az azért valami... 
    A tokajival a végére értem a magyar borvidékeknek. Levezetésként következik majd még két zárócikk, de a borvidékek bemutása ezennel lezárult. Ide egy komoly, magyar bordal illik. Egészségetekre!
     
    {youtube}IsG89BCNwrk{/youtube}
     
    További információk:
     
     
     
     

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.