Videó

A Hét 7enéje
Butthole Surfers - Pepper

Az 1981-ben alakult vicces nevű amerikai rockbanda 1996-os "Electriclarryland" c. leme- zén található ez a dal, mely egyben mindenkori legsikere- sebb kislemezük is és amely eheti zenénk. - by adeeboy

Még több videó

Hirdetések

Hirdetés

Utolsó kommentek

2010. szeptember 07. kedd, 07:00

Irigység

Írta:  O.

Bizonyára mindannyian ismeritek ezt az érzést. Hazudna az, aki azt állítaná, hogy soha senkire vagy semmire nem volt még irigy. Ez már gyerekkorban kezdődik, amikor rájövünk, hogy a szomszéd kislánynak már görkoris Cindy-je van, nekünk meg még csak a sima öltöztetős. Aztán az óvodában nagyon el tudnak szabadulni az indulatok, főleg, ha a szüleink rendszeresen alkalmazzák a ’Bezzeg a Marika…’ kezdetű mondatokat, aminek egyenes következménye, hogy Marika lesz utálatunk első számú célpontja, még akkor is, ha egyébként nem is lenne vele semmi bajunk. Szerintem a woodoo babák gyártásának gyökerét is itt kellene keresnünk…


Az irigység aztán még jobban kiéleződhet kamasz- és felnőttkorban, amikor rájövünk, hogy dolgok, amikért mi véres verejtékkel küzdünk és talán sohasem lesz a miénk, másoknak könnyedén az ölükbe hullottak (a padtárs menő Ipod-ja, az egyetemi felvételi, az első lakás…).
Nos, az irigységet nem szabad szégyellni, de kordában kell tartani, mert bár legtöbbször az érzéseink jogosak, leginkább magunknak ártunk vele. Persze előfordulhat az is, hogy ránk, vagy a helyzetünkre irigy valaki. Azt hiszem, ez sem kellemesebb érzés, mert az irigy emberek sokszor teljesen alaptalan vádakkal illetik azt, akire irigyek. Ilyenkor könnyen áldozatává válhatunk a legrosszindulatúbb pletykáknak és híreszteléseknek. És még a legkeményebb embert is kikezdhetik az ostoba beszólogatások és támadások. Éppen ezért, most jöjjön 6 ok, hogy miért is jó az, ha vannak irigyeink:
1.    Inkább ránk legyenek irigyek, mint mi másokra. Ameddig ez így van, addig biztosak lehetünk abban, hogy már eljutottunk valahová, amiről mások csak álmodozhatnak.
2.    Amikor azon kapjuk magunkat, hogy jogtalan és alaptalan megjegyzések célpontjává váltunk, biztosak lehetünk abban is, hogy ismét sikerült valahová előrébb jutnunk, vagy pedig új emberekkel megismerkednünk. Tartsunk egy gyors leltárt és nézzük meg, hogy mi minden lehet ennek az oka. Hihetetlen jó érzés lesz rájönni, hogy már mennyi mindent letettünk az asztalra és hogy mi mindent értünk el.
3.    Ha pedig az irigység annak tudható be, hogy új emberekkel hozott minket a sors össze, ennek is nagyon lehet örülni, hiszen minden új (akár rosszul induló) kapcsolatból is lehetnek életre szóló barátságok, üzleti kapcsolatok, vagy szerelmek.
4.    A kritikáknak mindig örülni kell. Ha jogosak, azért, mert van belőlük mit leszűrni és magunkévá tenni, ha pedig nem, akkor gyakorolhatjuk a méltóságteljes viselkedést. Az embernek mindig tudnia kell, hogy mikor nem szabad belemenni egy konfliktusba, hogy mikor kell kellően diplomatikusan reagálni a nyilvánvalóan alaptalan sértéseket. Ettől leszünk még jobbak és még kiválóbbak (amiért aztán persze még jobban fognak egyesek utálni és irigyelni)!
5.    Sosem lehetünk mindenki számára szimpatikusak. És nem is szabad. Mindig lesznek emberek, akik a saját belső bizonytalanságukat próbálják majd megtorolni rajtunk. Hiszen valószínűleg mi is épp ezt tesszük másokkal. Tegye fel a kezét az, aki még nem kezdte el szidni a szépségverseny győztesét, mert ’ez csak műmell, így könnyű’, és ’egyébként is milyen görbe már az orra’, arról már nem is beszélve, hogy ’ostoba szőke és biztos az egyetemi diplomáját is a Józsefvárosi piacon vette’…Pasiknál ugyanez a helyzet, csak ott meg arról megy a játék, amiről a Tankcsapda is énekelt, hogy
’ Az jelenti a rangot
Hogy mennyire állat az autód
Mekkora mellű a nőd és hogy
Meddig bírod feltekerni
A kocsiban a hangerőt’. Na ugye, hogy mindenki feltette a kezét!?
6.    Egyet nem szabad sohasem elfelejtenünk: minden helyzet, ami nem öl meg, az erősít! Bizonyára mindannyian cseréltünk volna már valakivel életet, de nem véletlenül éljük pont azt, amelyiket. Legyünk büszkék arra, amit elértünk, tanuljunk azokból a dolgokból, amikben kudarcot vallottunk, legyünk tisztában azzal, hogy minden rosszindulatú, vagy ostoba megjegyzés csak minket erősít és hogy az élet olyan, mint egy Story magazin: a saját életünk celebjei vagyunk. Ha túl szépek vagyunk, az a baj, ha okosak, az, ha sikeresek, az, ha boldogok, az. De a celebség lényege pont az, hogy az élet – minden ellenkező híresztelés ellenére -egy hatalmas habostorta… amelyet időnként szívesen vágnak a képünkbe…Na és? A torta édes és krémes, hát mosolyogva nyalogassuk le!

És végezetül még egy gondolat. A fityisz.com anno pont azért jött létre, hogy kitörjön a tipikus magyar hozzáállásból, gondolkodásmódból, hangulatból, amelynek egyik vitathatatlan eleme az irigység. A magyar ember szeret panaszkodni, mást hibáztatni a sorsa miatt és persze irigykedni. Elő hát a fityiszes gondolkodásmóddal és ne hagyjátok se azt, hogy rajtatok eluralkodjon ez az érzés (tegyetek ellene, ha valami nem tetszik a saját életetekben), se azt, hogy más kikezdjen Benneteket az irigységével!

Kapcsolódó elemek (címke szerint)

A kategória további elemei: « Milettvolnaha? Pornó és virágok »

hozzászólás  

 
0 #1 m 2010-09-07 08:48
Hát O.! Nem is tudom mit mondjak... Megint csak azt a témát boncolgatod, amit éppen érzek... Fura dolog ez... Tényleg pont ebben vagyok benne...
Bevallom őszintén irigy vagyok... A nővéremre... Mégpedig azért, mert én eltemettem az Élettársamat 6hónapja, az élet közbeszólt, nem hagyta, hogy összeházasodjun k, és gyerekünk legyen, mert mi ezt jövőre terveztük... Ezt is épp elég feldolgozni... Hát, még azt, hogy megálmodom, hogy a nővérem terhes lesz, és erre rá három napra kiderül, hogy valósat álmodtam... (Nem először jön be az álmom, vagy épp az, amit kívántam - legyen ez jó, vagy rossz...) Szóval kiderült, hogy terhes, és nagyon, de nagyon szörnyen éreztem magam... Talán mondhatom, hogy még mindig... Igazságtalannak tartom az élettől, hogy nem terveztek második gyereket, és csak úgy becsúszott, mi, akik terveztünk, nem lehet semmi... Itt állok bután, lesújtva, és örülni kéne, ami még nem megy... Biztos idővel menni fog... Talán akkor, ha nem kapnám a pofiba, hogy "most biztos, hogy lányom lesz..." Főleg mikor tudvalevő, hogy minden vágyunk volt egy kislány...
Tudom, nem így kéne hozzáállnom a dolgokhoz, és tudnom kéne örülni, és nem irigynek lenni, de még nem megy... Talán majd idővel...
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Programajánló

Ajánló

  • Az Ászár-Neszmélyi borvidék

    Az Ászár-Neszmélyi borvidék története, illetve annak szőlőtermesztése közel kétezer éves múltra tekint vissza. A római birodalomhoz tartozó Dél Pannónia tartományból fokozatosan történt a terjeszkedés északra, s ezzel együtt hódított a szőlőkultúra is. A honfoglalást és az ország alapítást követően e térség…





  • Autizmustól epilepsziáig - különleges hétköznapok

    Autizmustól epilepsziáig - különleges hétköznapok „Te meg tudsz úgy állni, hogy keresztbe rakod a lábad?” Ezt kérdezte tőlem Christopher először. Azóta megkérdezte még párszor, és mindig borzasztóan örül, ha előrukkolok ezzel a tudományommal. És megmutatja, hogy ő is tudja. Ha együtt kajálunk, és épp mellette…





  • EFOTT jelentés 2011

    ...Végül is eltelt az idő, megérkeztem. A többiek már vártak a helyszínen. Szerencsére a sátram már állt, legalábbis messziről úgy tűnt, ám mikor közelebb értem, láttam, hogy egy kósza szellő is elfújná. A csajok előző este iszogatás közben állították fel,…





  • Hűség-hűtlenség

    Egy barátommal gyakorta boncolgatjuk az élet nagy kérdéseit. Ez amolyan munka közbeni hobbi nálunk, míg más a cigiket szívja sorra a konyhában, mi a virtuális nappalinkban elmélkedünk. Megfigyeltem már, hogy szinte mindig mindenről máshogy gondolkodunk. Kettőnk közül Ő a komolyabb…





  • Meleg kályha, puha pléd vs. TAVASZ

    Nagyon szeretem a telet. És a havat is. És a hideget, a fagyot, a jégcsapokat, a síelést, a korcsolyázást, a deres fákat, a befagyott tavakat, a sálakat, a kesztyűket, a sapkákat.Szeretek kuporogni a meleg szobában, egy finom puha pléd alatt,…