A tél kétség kívül itt van. Ránk zuhantak a súlyos mínuszok, a múlt hétvégi szél pedig tuti, hogy az Északi-sarkról érkezett. Az elmúlt heti korcsolyapálya körképünk, remélem, mindenkinek kellő inspirációt adott, hogy leporolja és megélezze bedobozolt korcsolyáját. A következő napokra ismét országos havazást jósolnak, így elgondolkozhatunk most is azon, merre töltjük el a hétvége szabad óráit. Egy pihentető hosszú hétvégére, gyanítom, mindannyian vevők lennénk így az év végi hajtás kellős közepén, de pont a sok teendő miatt nem tudjuk kivonni magunkat a forgalomból. De akkor mit tehetünk?
Egynapos programlehetőség („túraajánló”) enyhén aktív (A-verzió) és enyhén lusta (B-verzió) barátainknak
Útvonal: Normafa – János-hegy – Zugliget
A Normafa az egyik legkedveltebb kirándulóhely, a Sváb-hegy legmagasabb pontja (477 m), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Budapestre. A Normafa történetére egy márványtábla emlékeztet:
A Normafán lehet túrázni, futni, télen síelni, szánkózni, snowboardozni. Ha véletlenül nincs hó, akkor is hódolhatunk a téli sportoknak a közelben lévő műanyag sípályákon, ahol egész évben gyakorolhatunk és tanulhatunk, így amint lehull a kellő mennyiségű hó, mi lehetünk a lejtő királyai.
Persze tudom én, hogy egy egynapos kirándulásra nem szánkóval a hátsó zsebünkben megyünk, ezért indulás előtt mindenki gondolja végig, milyen egyszerűen ötletes megoldásokkal siklottunk a havon 20 évvel ezelőtt (szemeteszsák – használat után kidobandó és nem eldobandó!). A hó állapotáról érdemes előre tájékozódnunk, ha inkább a téli sportok, mint a kirándulás vonz minket a Normafára.
A Budai-hegység alapanyaga a mészkő és a dolomit. Az elmúlt néhány millió évben a repedések mentén feltörő hévízek csodálatos barlangokat alakítottak ki a hegység gyomrában. 200 millió éve a triász trópusi tengere, a Thetys hullámzott ezen a területen, így a város látképét vizslató szemek könnyen felfedezheti a szomszédos hegyek formájában a korábbi tengerfenék hullámzó vonulatait.
A Normafa elérhető a Moszkva térről a 90-es busszal és a Városmajorból a Fogaskerekűvel (60-as villamos) kb. 20 perc alatt. Ne menjünk autóval! Először is hétvégenként rengetegen autóval mennek a Normafához, így nehéz lesz parkolni, másodszor legalább egy egészséges kirándulós napon ne szennyezzük már a környezetünket. Ja, és igen, harmadszor: az általam javasolt útvonalnak nem a Normafa a végállomása, így az ott hagyott autó ott is marad, amíg nem megyünk vissza érte.
Miután a Normafán megcsodáltuk az emléktáblát, a gyönyörű kilátást, csúsztunk párat a lejtőn, felmelegedtünk a síházban, elindulhatunk a János-hegyre gyalog (A-verzió) vagy a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúttal (B-verzió).
A Normafa – János-hegyi Erzsébet-kilátó túraútvonal megközelítőleg 2,5 km hosszú a végén emelkedővel. Mivel az Erzsébet-kilátó 527 méter magasan áll, így egy csekély 50 méteres szintkülönbséggel kell megküzdenünk. Az út 1 óra alatt kényelmesen teljesíthető. (A-verzió)
Ha rettentően fáradtak (vagy lusták) vagyunk, esetleg kedvezőtlen időjárási elemek csökkentik lelkesedésünket (vagy lusták vagyunk), vagy szeretnénk egy kicsit nosztalgiázni (vagy lusták vagyunk), mehetünk a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúttal. A Gyermekvasút egy-két napot leszámítva egész évben üzemel, még télen is óránként közlekedik a Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között. A teljes útra vonaljegyet (700 Ft), rövidebb szakaszra, például Normafa – János-hegy, szakaszjegyet (500 Ft) kell váltani. A Normafától az Erzsébet-kilátóig 13 perc alatt érünk át vonattal. (B-verzió)
A Gyermekvasút ötlete 1947-ben született meg először, akkor még Úttörővasút néven. Megalapítása elsődleges célja egy nagy önálló gyermekközösség létrehozása és valamiféle közfeladat ellátása volt, szovjet és jugoszláv mintára. A Gyermekvasút lényege a mai napig, hogy iskoláskorú gyermekek látják el a vasutas szolgálatot és működtetik az intézményt, miközben az utazóközönségnek hangulatos erdei utazási lehetőséget nyújtanak.
Budapest legmagasabb pontjára, a János-hegyre érve az Erzsébet királynő emlékére és a természetjárók kedvére 1910-ben átadott Erzsébet-kilátón kifújhatjuk magunk (A-verzió), vagy megfésülhetjük rakoncátlan tincseinket, ami összegubancolódott a vonatozás közben (B-verzió) miközben a gyönyörű kilátást csodáljuk.
Miután meguntuk a „nagy” túrázást, vagy már nagyon csípi az arcunkat a téli szél válasszuk a hegyről történő leereszkedéshez a legizgalmasabb lehetőséget, azaz a Libegőt. A Zugliget és a János-hegy között közlekedő 1970-ben épült, 1040 m hosszú drótkötélpályás felvonó (függővasút) 12 perc alatt teszi meg a távolságot és a 262 méternyi szintkülönbséget. A Libegő a téli időszakban minden nap 9:30 – 16:00 tart nyitva, a felnőtt jegy ára 750 Ft. Zugligetből a BKV-járatokkal lehet visszajutni a Moszkva térre, vagy a belvárosba.
Bármelyik verziót is választjuk, biztos, hogy felejthetetlen élményben lesz részünk! Aki teljesíti a távot, kérem jelezze!
Jó szórakozást!