Videó

A Hét 7enéje
Butthole Surfers - Pepper

Az 1981-ben alakult vicces nevű amerikai rockbanda 1996-os "Electriclarryland" c. leme- zén található ez a dal, mely egyben mindenkori legsikere- sebb kislemezük is és amely eheti zenénk. - by adeeboy

Még több videó

Hirdetések

Hirdetés

Utolsó kommentek

2011. szeptember 23. péntek, 06:00

…álmodozás 2. rész, avagy „a boldog péntek”

Írta:  Andi


Ez az! A nap. Amit már hétfőn várunk. Reménykedve, lesve a napokat. Pedig mit vétett szegény hétfő - persze munkába kell menni –, kedd, szerda– jaj, még csak hét közepe van –, nem beszélve a csütörtökről, aminek egyetlen, ám nagy hibája, hogy nem péntek, mi több, egy napra van tőle! És persze mi is az áhított naptól és a hét végétől.


Pedig: minden napra egy csoda jár! Mindenkinek. Tényleg. És ismét kedvenc témámnál vagyok a pozitív hozzáállásnál! Mivel tisztelt írótársaim jó néhányszor felhívták a figyelmet, mennyi  szépet találunk a mindennapokban, és hogyan is hozzuk ki a legjobbakat a legcudarabbnak tűnő helyzetből, hát csatlakozom én is e kis közösség javaslataihoz.


Ajánlanék, természetesen elfogultan - folytatva a múltkor kezdett művészeti vonalat - néhány honlapot, ahol kis kincsekkel találkozhatnak nagy elkeseredés idején. És higgyék el, fordul a kocka: nagy élmény és csak pici szomorú marad a végén. Minimum!


Múlt héten Balogh Ádám fotóira hívtam fel a figyelmet, hogy Földanyánk távoli, különleges és egzotikus tájait, kultúráit csodálhassuk, valamint ezen utak által ihletett festmények misztikus fantáziavilágába nyertünk betekintést. www.baloghadam.com. Most pedig egy hatalmas szeretetcsomagot küldök mindenkinek a fényfestőtől, Fekete Józsitól. www.feketej.hu. A weblap ugyan még  hiányos, de néhány képben már így is gyönyörködhetünk.


Mediterrán tájak és kis hazánk képei. Kontraszt vagy hasonlóság? Valóban csak szabadságunk alatt láthatunk annyi szépséget és csodát? Mi van, ha itt, körülöttünk is ugyanilyen fényáradat és színkavalkád van? Meglepő vagy ismét: fő a pozitív hozzáállás?! Józsi szemével látva-nézve, bár mások az országok, de ugyanaz a fény, a színek, a ragyogás. (A lila szöveg egy bekezdés legyen.)


Vajon mi ilyennek látjuk a Hősök terét, ennyire sugárzónak és színpompásnak? Hányszor rohanunk át a téren körül sem nézve, nemhogy tágra nyílt szemekkel álmodva? A Margithíd, a budai oldal ilyen tisztán fénylő? Ki találkozott kis fővárosunk szürke hétköznapjain az Aranyhíddal? Meglátjuk azt a kis vörös kaput a házak között? Hányan fedezzük fel fölöttünk az égi kaput? Ki mer/tud az álmok légballonján szállni…?
Hiszem, a válasz, mi mindannyian.


És főleg, hogy minden mosolyra, örömre vágyó olvasó megtalálja a szívéhez közel álló képeket és főleg, hogy szükség esetén eszükbe jut nekik is színes szemüvegen keresztül nézni!


Nem kell várnunk arra a bizonyos „hepi péntekre” vagy bármelyik nagy történésre, pillanatra, hogy okunk legyen örülni. Minden nap, minden pillanatban itt vannak körülöttünk ezek a csodák, a művészet és a valóság, a szakralitás és a hétköznapiság meglehet, egy  és ugyanaz. Minden nap péntek és hétvége, csak rajtunk múlik minden, hogy kihozzuk, kihúzzuk, kivarázsoljuk-e, belőle a legjobbat. Fityiszt a cudar időknek és a komor gondolatoknak! Fényt!!
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Programajánló