×

    Warning

    JUser: :_load: Unable to load user with ID: 64

    Wednesday, 01 February 2012 06:00

    Alföldi borrégió - Csongrádi borvidék

    Written by

    „Ha az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemcsékkel telik meg, s ezek a szemcsék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút.” Hamvas Béla vélekedik így az alföldi borokról, és aki kóstolta már ezeket a borokat, tudja: igaza van.

     
    Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, majd a mezővárosok határában fejlődött tovább a szőlőtermesztés. A Tisza jobb partján, a déli országhatárhoz közeli homokbuckák szőlőtermesztése régi időkre nyúlik vissza. Az első megbízható adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Az alapítólevelet I. Géza király állította ki. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szőlői is szerepelnek a királyi adományok között. A későbbi idők oklevelei igazolják, hogy a szegedieknek már a 14. században voltak szőlőbirtokaik, mégpedig a Szerémségben. A 15. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbégnek egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: „A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll." 
     
    A 16-17. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt a fejművelés, amit a téli fagy ellen takarással jól meg lehetett védeni. Leginkább úgynevezett gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették a szőlőt. A 18. század első felében megindult a futóhomok a Duna-Tisza közén, ezért Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést, hogy a folyamatot megállítsák. A filoxéra, a rettegett gyökértetű, a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott kárt, sőt ezáltal számos régi magyar szőlőfajta génbankjává vált, a hungarikum szőlőfajták az Alföldnek köszönhetik megmaradásukat. A szőlőtermelésért és a borok minőségének elismeréséért Csongrád városa megkapta 1986-ban „A Szőlő és a Bor Nemzetközi városa” kitüntető címet.
     
    A borvidéken a nyár igen meleg (a legmelegebb az országban), az ősz hosszantartó, derült, mérsékelt. Magyarországon a Duna-Tisza köze és a dél-alföldi területek kapják a legtöbb napsütést, ami 2050-2100 órát jelent évente. Ez a magas hő- és fénymennyiség kedvez a szőlőtermesztésnek, hiszen jó beérést és cukorképződést eredményez. A nyári melegben a homoktalaj visszaveri a napsugarakat, a hőmérséklet talajközelben elérheti a 60 Celsius fokot is. Mindehhez azonban gyakran csapadékhiány, aszály társul. A téli hideg tíz évből kétszer-háromszor eléri a szőlőfajták fagytűrő képességének határát. A kora őszi és tavaszi fagyok is gyakran okoznak károkat. A Csongrádi borvidék szőlőtermesztésének több sajátos, a hegyvidéki termeléstől eltérő vonása van. A Duna-Tisza közének talaja többnyire dunai eredetű meszes homok (kivéve a Csongrád - Kőrös környéki kötöttebb öntéstalajt, a tiszai lösz eredetű fekete földeket), mely különböző vastagságban telepedett az altalajra, néhol vékony rétegben fedi, máshol pedig több méteres buckákat alkot. A homoktalajok humuszban és tápanyagban általában szegények, de a borvidéken találhatóak kedvezőbb adottságú talajtípusok is.
     
    A Csongrádi Borvidéken ma is sok őshonos szőlővel találkozhatunk. A tömegborszőlő-fajták közül hazánkban a legelterjedtebb a Kövidinka, amely egy őshonos, késői érésű fehér szőlőfajta. Kiváló termelési biztonságú szőlőfajta. Levele kerek, alig tagolt. Fürtje tömött, a bogyók zöldes pirosak, alacsony savtartalmúak. Késői érésű, rendszerint október második felében szüretelik, nem ritkán kisebb fagyok és lombhullás után. Ellenálló és alkalmazkodóképessége igen jó, talajban sem válogat, zöldmunka igénye kicsi; a téli, tavaszi fagyok után jól regenerálódik. Fürtjei nem rothadnak. Több kedvező tulajdonsága miatt a nemesítők keresztezéses nemesítésben szülőként használták. Bora könnyű, lágy, kellemes zamatú asztali bor, fajtajelleges illattal. A terület másik hungarikuma az Arany sárfehér. Csak hazánkban termesztik, ezért őshonosnak tekinthetjük. 1873-ban Szélesi József izsáki vincellér szelektálta egy Kadarka ültetvényben. Neve onnan származhat, hogy fehér bogyója és nagy fürtje miatt nehéz, mint a sár. Levele nagy, megnyúlt.
     
    A nem egyértelműen kedvező ökológiai adottságok, a termelés kockázatos volta ellenére az Alföldön a szőlőtermesztés szükségszerűen fennmaradt, mert ez a terület más mezőgazdasági művelésre még kevésbé alkalmas, és mert a szőlőtermesztés népeltartóképessége jobb volt, mint egyéb kultúráké. De a gazdasági tényezőknél az emberi tényezők talán még jelentősebbek. Az itt élő embereknek a szőlő-és bortermelés évszázadok óta nemcsak megélhetési lehetőőség, hanem kedvtelés is. Az itt élõ ember büszke a szőlőjére, a saját borára, és ez a ragaszkodás segíti át sokszor a nehézségeken.
     
    További információk:
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.