Tehát a felmérések szerint megvan bennünk az igény, hogy fenntartható termékeket vásároljunk. De mi alapján döntjük el, hogy egy termék környezetbarát-e? Vagy környezetbarátabb-e, mint a polcon mellette lévő? Megtehetjük, hogy vásárlás előtt felhívjuk a csomagoláson található ügyfélszolgálati telefonszámot, és megkérdezzük a gyártót (képviselő ügyfélszolgálatost), hogy környezetbarát-e az ő mosószerük vagy inkább a konkurenciáét javasolja. És felhívhatjuk a konkurenciát is, és összevethetjük a kapott válaszokat. Már, ha van a csomagoláson telefonszám, és fel is veszik a telefont, és objektív válaszokat adnak... Ha időt akarunk megtakarítani, akkor vásárlás előtt tájékozódhatunk a neten, és az összegyűjtött információk birtokában magabiztosan mehetünk vásárolni. Már, ha a konkurens cégek esetleges lejárató kampányai, vagy a fórumozók negatív kritikái el nem bizonytalanítanak minket... Ugye hogy jó lenne egy szempillantás alatt eldönteni, hogy mi az optimális választás? Ennek a választásnak a megkönnyítsére alkották meg az ökocímkéket.
www.kothalo.hu: Az ökocímkék széles rendszerét azért alakították ki, hogy szabványosított módon közöljenek információt egy termék vagy szolgáltatás környezetvédelmi jellemzőiről, így segítséget nyújtva a vevőknek, fogyasztóknak vagy vállalkozásoknak zöldebb szemléletű termékek vagy szolgáltatások kiválasztásában. Az ökocímke kritériumai nem egyetlen jellemzőn alapulnak, hanem olyan tanulmányokon, amelyek helytálló, tudományosan megalapozott információk alapján elemzik egy termék vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatását annak életciklusa során „bölcsőtől a sírig". Ez hasznos információval szolgál a termék költségeiről a nyersanyag kitermelésétől kezdve a gyártáselőkészítési szakaszon, a termelésen és forgalmazáson át a végső leselejtezésig.
A "Cédrus": a környezet védelméről szóló törvény szerint „a hagyományosnál bizonyítottan kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal rendelkező termékek és technológiák megkülönböztető jelet viselhetnek". A cédrus nevet nem hivatalosan kapta, ez csak úgy rajta maradt a köznyelvben. A magyar „környezeti jelet" és minősítési eljárást Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság (KT Kht.) Koordinálja. A rendelet hatálya - a gyógyszerek, élelmiszerek kivételével - valamennyi termékre és szolgáltatásra, illetőleg technológiára kiterjed. A rendelet szerint környezetbarát minősítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítő egyéb termékkel összehasonlítva az azonos vagy jobb termékminőség mellett a környezeti életútelemzés alapján bizonyított módon megfelel a minősítési feltételeknek. A minősítési feltételekről és a védjegy használatának engedélyezéséről a Minősítő Bizottság dönt. A védjegyhasználati jogra nyilvánosan, önkéntesen és folyamatosan (de nem ingyenesen) lehet pályázni. A védjegyhasználati jog három éves időtartamra szól.
A „kék angyal" (a német jelzés) a legrégebbi és legismertebb külföldi környezeti jel. A „kék angyal"-t 1977-ben vezették be, azóta 80 termékcsoport több mint 4200 terméke kapta meg (szigorú minősítési eljárás után). Eredetileg a jelzés csupán a termék általános környezeti tulajdonságairól adott pozitív tájékoztatást. A visszaélések és a fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében a jelzés ma már tartalmazza azt az ökológiai indokot is, melyre tekintettel a termék megkapta a logó használati jogát. 
A „hivatalos" (semleges) logók mellett cégek, iparágak, de egyesületek is gyakran használnak maguk által alapított és adományozott környezeti jelzéseket. Elterjedésüket könnyíti, hogy Magyarországon nincs jogszabály, amely tiltaná vagy korlátozná a „maszek zöld logók" alkalmazását (fellépni ellenük pedig csak akkor lehet, ha a címkén megjelenik a „környezetbarát" szó). Saját jelzést kitalálni sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint a „Cédrus" logót megszerezni. Mivel a „maszek jelzések" hitelességét, az adományozás megalapozottságát, rendjét követni lehetetlen, így az a fogyasztók számára megtévesztőek lehetnek ezek a jelzések. Különösen igaz ez akkor, ha a cég környezetre való hivatkozása alaptalanul, a fogyasztók növekvő környezeti érzékenységét kihasználva, önös piaci előnyök szerzése érdekében történik. A környezeti reklámozás, felcímkézés keresletnövelő hatását, „imázsépítő" nagyszerűségét az ipar és a kereskedelem nálunk is hamar felismerte. Ezért fontos ellenőrizni, hogy a nagy műgonddal megalkotott logó mögött valódi tartalom is található-e. Szóval ne csak a képeket nézegessétek. Olvassátok el az apró betűs részt is.