Videó

A Hét 7enéje
Butthole Surfers - Pepper

Az 1981-ben alakult vicces nevű amerikai rockbanda 1996-os "Electriclarryland" c. leme- zén található ez a dal, mely egyben mindenkori legsikere- sebb kislemezük is és amely eheti zenénk. - by adeeboy

Még több videó

Hirdetések

Hirdetés

Utolsó kommentek

2013. június 21. péntek, 06:00

Kapszulába zárt csodák

Írta:  O.

 

Ursha egyik alkotásával konkrétan a munkahelyemen, a kis konyhában találkoztam, egy kolléganőm nyakában. Megdicsértem, mert olyan szép színe volt a nyakláncának, mire a kolléganőm közölte, hogy igen, tudod, Orsi csinálja kávés kapszulákból. Ezen mondat hallatán igencsak elkerekedett a szemem, mert egyrészről nem tudtam, hogy az alig két irodával mellettem ülő druszám ilyen kincseket tud készíteni, másrészről eszméletlen egyedinek tartottam az ötletet, hogy elhasznált kávés kapszulákat alakít át ékszerekké.

 

F: Tudom, hogy azzal kellene kezdenem, hogy mikortól foglalkozol az ékszerkészítéssel és hogy mutasd be egy kicsit magad, de engem most az érdekel legjobban, hogy miért kávés kapszulák? Öko-tudatosság, piaci rés, vagy valami más áll a háttérben?

U: A háttérben leginkább töménytelen mennyiségű kapszula áll. Viccet félretéve - az ismertségi körömben sokan fogyasztják az általam felhasznált kapszulás kávét, viszonylag könnyen felfigyeltem ihlető színeire és anyagára. Szeretem a fémes, látványos felületeket, ékszereket. Persze sokszor a véletlenek is beleszólnak a kreatív dolgok alakulásába, de jelen esetben teljesen egyértelmű volt minden. A kísérletezés még mindig tart, szeretek megújulni. Szóval hosszú és összetett kapcsolat a miénk. 

Fontos az újrahasznosítás is. Az ember lehetőségei szerint igyekezzen valami módon tehermentesíteni a környezetét. Mindenkinek a szívügyének kell tekintenie, hiszen ez mindannyiunk jövőjének záloga.

A kapszulák egyébként remekül hasznosíthatók, minden részét feldolgozzuk. A zacc köztudottan kiváló tápszer a növényeknek, szóval nálunk minden növény koffeintúladagolásban éldegél. A lakás különböző pontjain pedig a kapszulák tömegesen fekszenek kiterítve, a feldolgozás egyes fázisai szépen lekövethetők, ahogy az ember végigmegy a helyiségeken. 

F: Mennyi időt vesz igénybe ez a hobbi heti szinten?

U: Az összeset. Még szerencse, hogy imádom... Munka után általában otthon ténykedem ékszerileg, a valóságban vagy a kibertérben. Sokszor indulok beszerző körútra, és ott vannak a vásárok is, szóval van vele meló rendesen. Aki nem látja, nem is gondolná, hogy mennyi a feladat. Gyakorlatilag maga az ékszerkészítésre fordított idő szinte elenyésző a többi kapcsolódó dologhoz viszonyítva. Néha már kifejezetten hiányzik, hogy leüljek "csak úgy" fűzögetni, és ne a terv szerint haladva álljak neki a következő projektnek.

F: Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? Van kedvenced?

U: Leginkább aktuális kedvencek vannak, mindig a legújabb dolgok. Szeretek új technikákat és anyagokat kipróbálni, és az életem minden pillanatában azt lesem, milyen ékszert lehet készíteni abból, amivel csak kapcsolatba kerülök. Külön kedves dolog számomra az, ha újraértelmezhetek valamit, és másra tudom felhasználni, mint ami az eredeti rendeltetése. Ezt persze a lakberendezésben is alkalmazom. Nálunk például bármiből készülhet nem csak  ékszer, de lámpa is!

F: Egy ékszerkészítő számára mi az elérendő cél rövid- és hosszútávon? A vevőkört bővíteni, vagy újabb alapanyagokat kipróbálni, esetleg nagyobb vásárokra eljutni?

U: Mivel egyelőre az ékszeréletem hobbi a számomra, főleg az újdonság vonz, ami persze  a professzionalizálódás útján haladva szinte bármi lehet. Azon túl, hogy kitalálom, hogy – mondjuk – a következő kollekcióm milyen új anyag vagy technika felhasználásával készül, rengeteg más is inspirál. Például mikor az ember tervezgeti a standját, vásárról vásárral újabb és újabb elemekkel bővíti, variálja, hogy még látványosabb, praktikusabb legyen, vagy akár az is, hogy a szórólapom hogyan nézzen ki, hogy alakítom ki a brand image-et, szóval ez egy nagyon összetett örömjáték nekem. 

F: Na jó, semmiképp sem szeretném kihagyni a bemutatásodat, szóval megtennéd, hogy mesélsz pár szót magadról?

U: Na jó, akkor meg is teszem. Szóval. Amióta vannak emlékeim, mindig cicomáztam. Imádtam a különféle díszeket, kiegészítőket, nem csak az öltözködés terén, de magam körül mindenhol. Már 11 évesen apukám kiszuperált drótjaiból készítettem fülbevalókat, amihez titokban kellett eloroznom a kúpos fogóját, mert nem akarta odaadni. Feltűzdeltem őket egy kartonra, és kiálltam az utca végére árusítani. A gond csak az volt, hogy mivel kertvárosi részen laktunk, a kutya nem járt arra. De nem adtam fel, és ez az őrület azóta is tart. Eleinte barátoknak és saját részre készítettem ékszereket, de egy idő után elterjedt a híre, és egyre több megkeresést kaptam az ismerősök ismerőseitől, és így tovább. Részben ez indított el, részben pedig az az aprócska körülmény, hogy a felhalmozott ékszerkészleteim már-már kezelhetetlen méreteket öltöttek. Mikor eldöntöttem, hogy valamit kezdek ezzel a dologgal, leültem fűzni, és a nap végére megtöltöttem egy kisebb cipősdobozt az elkészült csecsebecsékkel. Szerencsésnek mondhatom magam, mert az igényeim találkoztak mások igényeivel.

F: Mi az, ami a leginkább inspirál Téged és honnan veszed az ötleteket? Vannak olyan példaképeid, akinek a munkái megfognak, vagy annyira egyedi az Ursha stílus, hogy csak a saját fejed és kreativitásod után mész?

U: Ihletet bármiből és mindenből tudok meríteni, mindent át lehet formálni a saját szájízed szerint úgy, hogy kifejező legyen, rólad és neked szóljon. Ugyanúgy inspiráló lehet egy különleges textúra, merész szín- vagy anyagkombináció, mint egy illat vagy íz, bármi, amiben felfedezhető a szépség, az egyediség, de ez akármiben rám köszönhet, nem csak ékszerekben, mindenben, amivel kölcsönhatásba kerülök.

F: Ha jól tudom, most már Te is jársz ki vásárokba. Legközelebb hol találkozhat Veled a nagyérdemű?

U: Igen, idén kezdtem wampolni, és most vasárnap is találkozhattok velem az Erzsébet téren, egy gigamega WAMP-on, a WeLoveBudapesttel közös program keretében, ahol a vásár mellett szuper programokon is részt vehettek. 11 órai kezdéssel, egészen este 10-ig leszünk kint a Szent Iván éjhez kapcsolódóan. Mint mindig, most is készülök sok-sok újdonsággal, szóval tessék meglátogatni, mindenkit szeretettel várok! És aki bemondja nekem a 'fityisz' jelszót, az kap 10 % kedvezményt!

F: Ez szuperül hangzik! Sok sikert kívánunk Neked és köszönjük az interjút!

Urshat követhetitek itt is: www.facebook.com/urshastylenow

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Programajánló

Ajánló

  • Evolúció és megcsalás

    Minap az egyik kedves kollégámmal folytattam eszmecserét, miért is olyan más férfi és nő gondolkodása, ha érzelmi, párkapcsolati témáról van szó. Beszélgetésünk egyik sarkalatos pontja a megcsalás kérdése és annak érzelmi háttere volt. Mennyire elfogadható ez egy tartós párkapcsolatban? És…





  • Télen hó és hideg?! – Igen!

    Meglepődve tapasztalom azt a pánikkeltést és hangulatot, mely az idei - sok helyen első – havat kíséri. Döbbenten és nagy kérdőjellel a fejem felett álltam a minap az ABC üres polcai előtt, nem igazán tudtam mire vélni a jelenségét. Tán…





  • Biciklizés télen

    Hétvégén elkezdődik az év utolsó hónapja, december. És ha minden igaz, akkor elkezdődik a zord időjárás is. Sajnos egyre kiszámíthatatlanabb és megjósolhatatlanabb a hőmérséklet alakulása, a csapadék mennyisége és a széljárás, de talán nem árt felkészüni a lehűlésre. Két éve írtunk…





  • Optimizmus 2.0 – Hinni mindig kell

    Optimizmus című cikkemet alig több mint egy éve írtam. Akkor célom az volt, hogy egy kicsit változtassak a negatív világképen, segítsek abban, hogy a felhőkben ne a borút, hanem a mögötte rejlő napsugarakat lássuk. Most pedig reményt szeretnék adni azoknak,…





  • Amikor az otthonnak lelke van - interjú Bardócz Évivel

      "...Hobbiként indult, de tudtam mindig is, hogy nem akarok olyan  munkákkal foglalkozni egész életemben, amit nem szeretek vagy nem tudok tiszta szívemből végezni. Egyre inkább körvonalazódott, hogy tulajdonképpen nagyon sok minden belefér ebbe a kreatív alkotósdiba és amikor terhes…