Hétvégén egy barátoméknál voltunk evős-ivós-beszélgetős vendégségben. Másnap reggel eléggé tiszta fejjel sikerült felébrednem, és elgondolkodtam azon, hogy így harminc felé közeledve mennyire sokat változott az alkoholfogyasztási és másnapkezelési technikám.
Kezdetben amikor még az alkohol valami távoli misztikumnak tűnik, és csak és kizárólag a szülők privilégiuma, amikor egyszer-egyszer felajánlják, hogy kóstoljunk bele a sörbe, a többség elborzadva fordul el tőle, és teszi fel magában a kérdést, hogy ilyen szörnyű, keserű italt hogyan lehet szeretni. Aztán ahogy felnövünk, valószínűleg a keserűséget érző receptorok egyre nagyobb mértékben sérülnek meg, mert a sör -lehetséges, hogy az egyre gyakoribb fogyasztásnak köszönhetően - egyre kevésbé válik keserűvé, a rossz íz pedig teljességgel eltűnik belőle.
A mai fiataloknak két dolog jut eszébe, ha meghallják azt a szót: SIÓFOK, mégpedig a Balaton és az őrült éjszakák. A siófoki éjszakák emlékeimben mindig egy színes egyvelegként jelennek meg: sokféle ember, rengeteg stílus és sok-sok zene… Amikor megérkezünk, a legfőbb ’problémánk’ általában az „hol is kezdjünk…” Édes teher!
Megállíthatatlanul tör előre a tavasz, zöldellnek a fák, a fű soha nem látott sebességgel nő, és lassacskán minden folyó- és állóvizünk bevehető lesz. Mai világunkban egyre fontosabb, hogy a kikapcsolódásunk, pihenésünk ne a természet rovására történjen.
A fesztiválok évét éljük.És legnagyobb szerencsénkre ezek nemcsak olyan mondva csinált fesztiválok, melyet azért dobtak össze sebtiben, mert muszáj, hiszen 2010 a fesztiválok éve, hanem kicsiny hazánk bizony rengeteg nagy múltú fesztivállal rendelkezik. És nemcsak „iszunk, hányunk, belefekszünk” fesztiválok ezek, hanem a gyerekektől kezdve a szakembereken keresztül a vájt fülűekig mindenkire gondoltak már évtizedekkel korábban, és gondolnak ma is.
Fesztiválozni nemcsak egyszerűen kikapcsolódás, hanem élmény. Lehet fesztiválozni szisztematikusan (tavaly a gasztronómiai fesztiválokon voltunk, idén a sportfesztiválokat választjuk, jövőre a zenei fesztiválokra megyünk), lehet spontán módon (OK, a múlt héten te böktél a térképre, akkor ezen a hétvégén én fogok), lehet meghívásos alapon (ugye nálunk töltitek a hétvégét, most lesz a…), lehet szervezőként,fellépőként és látogatóként. Lényeg, hogy nem létezik, hogy valaki egyetlen fesztivált se látogasson meg. Én minden évben kötelező terepgyakorlattá tenném, de idén meg aztán szervezett formában szállítanám az embereket a fesztiválokra országszerte.
Na, de hogyan fesztiválozzunk zölden? Az emberek egyharmada szerint napjainkban a csapból is zöldségek folynak; az emberek egyharmada szerint, ha valaki zöld, akkor az csak azért lehet, mert beteg; az utolsó egyharmad számára pedig zöldnek lenni életmód. Attól, hogy vigyázunk a környezetünkre, nem fogyasztjuk feleslegesen a természeti erőforrásokat, és nem szeméthegyet, hanem értéket hagyunk magunk után, attól még lehet felhőtlenül szórakozni. Sőt!