"Csillapíthatatlan lendülettel igyekszem meggyőzni az olvasókat, hogy ismerjék fel a részletekben rejlő szépséget, merjék megváltoztatni véleményüket, pozitívvá tenni gondolataikat... mindezt természetesen az I♥Bp rovat olvasása közben." :-)
Imádom a gyerekeket. Imádom az őszinteségüket, a naivságukból adódó világszeretetüket, és imádom a pillanatot, amikor rájövök, nem is naivság, amiről itt szó van, hanem egyszerű gondolkodás. Mi, felnőttek ugyanis hajlamosak vagyunk mindent túlbonyolítani.
Miért szereted Budapestet?
Mert ott vannak zsiráfok.
Karácsony felé rohanva mintha nem akarna rövidülni az a fránya ajándéklista. Lassan se ötletünk, se pénzünk nincs az ajándékok beszerzésére, kétségbeesésünk pedig egyre nagyobb lesz, holott ennek az időszaknak nem erről kellene szólnia.
Íme, egy ajándék ötlet, amit te magad készíthetsz el, és gyakorlatilag csak fillérekbe kerül...
A tél kétség kívül itt van. Ránk zuhantak a súlyos mínuszok, a múlt hétvégi szél pedig tuti, hogy az Északi-sarkról érkezett. Az elmúlt heti korcsolyapálya körképünk, remélem, mindenkinek kellő inspirációt adott, hogy leporolja és megélezze bedobozolt korcsolyáját. A következő napokra ismét országos havazást jósolnak, így elgondolkozhatunk most is azon, merre töltjük el a hétvége szabad óráit. Egy pihentető hosszú hétvégére, gyanítom, mindannyian vevők lennénk így az év végi hajtás kellős közepén, de pont a sok teendő miatt nem tudjuk kivonni magunkat a forgalomból. De akkor mit tehetünk?
Egynapos programlehetőség („túraajánló”) enyhén aktív (A-verzió) és enyhén lusta (B-verzió) barátainknak
A Bécsi Karácsonyi Vásárról azok is hallottak, akiknek fogalmuk sincs, hol van Bécs. Igazi turistacsalogató meseszerű álomvilág. No, de nem irigykedünk! Örülünk! Ugyanis nekünk is van egy legalább olyan karácsonyi vásárunk, sőt a miénk talán még olyanabb.
A Vörösmarty téren megrendezésre kerülő Budapesti Karácsonyi Vásárt Európa legrangosabb karácsonyi eseményei között tartják számon. Egyre több turisztikai portál és útikönyv ajánlja az utazóknak a Budapesti Karácsonyi Vásárt, mint kihagyhatatlan látnivalót.
Erősen téli hangulatom van, és mindez annak köszönhető, hogy a héten már három olyan filmet láttam, amiben havat lapátoltak, hóembert építettek, vagy a meleg szobából figyelték a hóesést. Eddig tartottam magam, persze az időjárás is sokat segített a téli gondolatokat távol tartó erőknek, de most kész, vége. Feladom.
Imádom a könyveket! Az még számomra is rejtély, hogy olvasni vagy birtokolni szeretem-e jobban őket, mert a mérleg nyelve folyamatosan ingadozik. Van úgy, hogy meglátok egy könyvet, és mintha valaki jól oldalba bökne, jön az érzés: azonnal meg kell szereznem. Teljesen mindegy, hogy van-e erre elkülönített pénzem, hogy van-e időm egyáltalán elolvasni, hogy most azonnal szükségem van-e rá. Mert szükségem van, az biztos...
A „nemszeretem Budapestet” emberek egyik érve a főváros ellen, hogy az utcák tele vannak hajléktalan emberekkel. Sajnos igaz, hogy Budapesten körülbelül 8 – 10 ezer ember él az utcákon, a hajléktalanok többsége mégsem itt, hanem vidéki nagyvárosokban található. Az elmúlt két évben számtalan szívszorító történetet hallottunk arról, ki hogyan veszítette el a lakását, és talán már mindannyian feltettük a kérdést: vajon ez velem is megtörténhetne?
Az utóbbi években egyre több országban, egyre nagyobb lelkesedéssel ünneplik Halloweent, többek között Magyarországon is. Egyre többünket ragad magával az „újdonság” varázsa, és egyre többünknél veri ki a biztosítékot ez az őrület. Nem szabad azonban azt hinni, hogy Halloween (Mindenszentek előestéje, október 31.), Mindszent (november 1.), és Halottak Napja (november 2.) esetében ugyanarról az ünnepről van szó. Míg Mindszent és Halottak Napja a keresztény kultúrához tartozik és körülbelül 1600 évre nyúlik vissza, addig Halloween ősi kelta ünnep. Írországból és Skóciából ered, ahol az ott élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet.
Régóta próbálom megfejteni, mi lehet New York titka. Nekem még sajnos nem volt szerencsém személyesen látni a Nagy Almát, de akárhány ismerősöm járt ott, mindannyian megbolondultak. Persze egy turista mindig kívülállóként látja a várost, elsősorban a szépet, a jót látja benne. Másnak nem is láthatja, mivel legalább egy évet spórolt az útra. De ugyanakkora tisztelet és rajongás látható a lakosok szemében is, akik a pólójuk helyett legszívesebben a felkarjukon hordanák az I♥NY feliratot.
A kedvenceinket igyekszünk valamilyen módon magunk köré gyűjteni. A kedvenc színünket ruhával vagy tapétával építjük be az életünkbe. A kedvenc zenekarunkról ált suli alatt a szobánk falára ragasztunk egy méretes posztert, később pedig megszerezzük az összes létező CD-jét. Aki szereti a macskákat, az az évek során összehalmoz több száz macskás képeslapot, plüss és faragott verziót természetesen minden létező méretben és színben. Mindent megveszünk, összegyűjtünk, kedves, örökké támogató környezetünk szerint mániákusak leszünk. Nincs ez másképp akkor sem, ha mániánk tárgya Budapest.