Fityisz.com

A mexikói nő

Nagyszülei (apai ágon) aradi származásúak, Németországba költöztek. Apja (szüleivel együtt) Mexikóba vándorolt, második házasságát egy indián-spanyol szülőktől származó nővel kötötte. Négy lányuk született, sorban ő a harmadik. Hatévesen járványos gyermekbénulás következtében jobb lábát húzta, apja futballra, úszásra, birkózásra bíztatta. Tizennyolcévesen autóbusz-balesetet szenvedett, jobb lába sok helyen eltörik, medencéje megreped, csigolyái és nőiessége a busz kapaszkodó rúdja miatt sérül. A balesetet követően akkori szerelme elhagyta, a kórházban a terápia részeként festeni kezd. Két év lábadozást követően tud járni, tanulmányait abbahagyja, megismerkedik későbbi (nála 20 évvel idősebb) festőművész férjével. Szüntelenül küzd, miközben férje hűtlenkedik, testi és lelki fájdalmai napról-napra próbára teszik

Frida Kahlo.

Frida Kahlo életútja

Frida Kahlo nagyszülei (apai ágon) aradi származásúak, Németországba költöztek. Apja (szüleivel együtt) 1891-ben Mexikóba vándorolt, második házasságát egy indián-spanyol szülőktől származó nővel kötötte. Négy lányuk született, Frida a sorban a harmadik, 1907-ben született (ugyan születési évét a mexikói forradalomra való tekintettel 1910-nek adta meg). Hat évesen járványos gyermekbénulás következtében jobb lába használatát korlátozta, a betegsége leküzdése érdekében apja futballra, úszásra, birkózásra bíztatta. 18 évesen autóbusz-balesetet szenved, jobb lába sok helyen eltörik, medencéje megreped, csigolyái és nőiessége a busz kapaszkodó rúdja miatt sérül. A balesetet követően akkori szerelme elhagyta, a kórházban a terápia részeként festeni kezd. Két év lábadozást követően tud járni, tanulmányait abbahagyja, megismerkedik későbbi (nála 20 évvel idősebb) festőművész férjével, Diego Rivierával. Szüntelenül küzd, miközben férje hűtlenkedik, testi és lelki fájdalmai napról-napra próbára teszik. Elválik, csapong, majd ismét összeházasodik régi férjével.

Érdekes kapcsolódási pont, hogy Diego Riviera párizsi tartózkodása során megismerkedett Picassóval, összebarátkozott az önpusztító életet élő Modiglianival. A Modigliani életéről készült film nagyon jól bemutatja Picassóval folytatott rivalizálását, Riviera is szerepel benne.

 

 

A kiállítás

Már nálunk sem ismeretlen a Múzeumok Hosszú Éjszakája rendezvény, Bécsben erre 2010. október 2-án került sor. A belépő magyar viszonylatban sem kimagaslóan drága (3000 Ft körül), a jegy ugyancsak érvényes a helyi tömegközlekedésre.

A Frida Kahlo-kiállítást a Bank Austria Kunstforumban rendezik, 2010. december 5-ig tart, a normál belépő 3000 Ft. A hosszú éjszakás rendezvény számomra ezen a helyszínen kezdődött, ezért a jegyvásárlások miatt kb. félórás sorbanállás után jutottam be.

A kiállított képekről nem szeretnék szólni, teljesen hiábavaló, csak rontanám az élő megtekintés varázsát.

Frida Kahlo: La Columna Rota

 

 

Kritika

Sokat gondolkodtam már azon, hogy társadalmunk miért ennyire férfiközpontú, a férfiak a művészetekben is felülreprezentáltak. És amikor egy-egy nő különböző területeken reflektorfénybe kerül, kiderül: a női érzékenység, érzékiség a világunkat olyan szempontból mutatja be, ami lenyűgözően hat. A festési technikája miatt a képek egyszerre megtévesztően valóságszerűek, a témaválasztásai pedig szívből szólóak.

Festmények rám még ilyen hatással nem voltak, mint Frida Kahlo képei. Fájdalom színesben. Amikor fájdalmaink vannak, a világ leegyszerűsödik, magunkra fókuszálunk. Talán ezért is ilyen megragadóak a képek, mert ő hatalmas fájdalmai közepette is adni tud. Ugyan a képek többségén ő szerepel, de ez nem öncélú, ő így fogalmaz erről: „Azért festek önarcképeket, mert én vagyok az a személy, akit legjobban ismerek.”

A mondanivaló értelmezését segítik a képek melletti táblán kifüggesztett, egyes szimbólumok rövid, szöveges magyarázatai, illetve az élettörténeti adalékok.

Frida Kahlo életét jól bemutatja az életrajzi ihletésű „Frida” c. film.

Ha valaki még nem ismeri a képeit, a kiállítás előtt javaslom nézze meg a filmet és így egy csomagba rakva mélyen a szívébe raktározhatja az ő fájdalommal teli, de mégis intenzív, latinos világát. Egy nőies nő, aki minden nap megküzdött a szabadságáért.

A filmben férje így méltatja Frida Kahlo-t:

„A munkája maró és lágy. Kemény, mint a vas, és vékony, mint egy pillangó szárnya. Szeretnivaló, mint egy mosoly, gonosz, mint az élet keserű íze.”