Hat ok arra, hogy örülj annak, hogy Sartiban nyaralhatsz

Abban biztosak voltunk, hogy csak szeptemberben tudunk utazni nyári munka miatt, és látszólag abban is biztosak voltunk, hogy Horvátországban fogunk nyaralni. Már mindketten elmúltunk 25 évesek, és még egyikünk sem nyaralt a horvát tengerparton. (Ugye milyen ciki…?) Aztán augusztus első hetében bevágódtam néhány utazási irodába, szembesültem az árakkal, és akkor úgy döntöttünk, hogy az utolsó pillanatra játszunk. Az időponthoz ragaszkodni fogunk, a helyszínhez nem. Így alakult, hogy indulásunk előtt négy nappal lefoglaltuk a nyaralásunkat a görög tengerpartra, Sartiba.

Ha az ember Portugáliába, Spanyolországba, Franciaországba vagy Olaszországba készül, akkor nincs szüksége útlevélre. Görögországba busszal vagy autóval utazva azonban többször is szüksége lehet rá. Vannak már egyezmények Szerbiával és Macedóniával, miszerint a plasztik személyi igazolványt elfogadják, de az ideigleneset sajnos nem, és ha ez a magyar-szerb határon derül ki, akkor a magyar határőrök nem engedik tovább a nyaralni vágyót, mondván, hogy a szerbek, de főleg a macedónok úgysem fogadják el az ideiglenes személyit. Így történt az egyik útitársunkkal is, aki ennek következtében sajnos nem folytathatta az útját velünk a buszon ülők legnagyobb döbbenetére. (A fiatalember családját egész héten szemmel követtük. Nem volt felhőtlen a nyaralásuk…) A folytonos útlevél ellenőrzések miatt az éjszaki utazás során nem nagyon lehet aludni, és Görögországba érkezve azzal kell kezdenünk, hogy egy órával későbbre állítjuk az órát. Szóval az ember enyhén szólva is kimerülten érkezik meg Sartiba. Aztán az idegenvezetők közlik , hogy a csapvíz csak forralva iható, és a WC-be nem, csak a kukába szabad beledobni a papírt a könnyen elduguló csatornahálózat miatt. „És kívánunk mindenkinek kellemes nyaralást!” Hát az első benyomások nem túl pozitívak… Ennek ellenére az ott töltött egy hét tapasztalatai alapján csak ajánlani tudom mindenkinek Sartit. Hogy miért? Hát hirtelen hat okot találtam…

1. A tenger meleg. A pici gyerekektől kezdve az elkényeztetett fiatalokon át a szívbeteg idősekig mindenki a vízben lógott, amikor csak tehette, nem volt nyavalygás. Illetve a víz nagyon tiszta is. Sartiban sem volt egy szavunk sem a látványra, de a 7 km-re lévő Narancsparton illetve a 30 km-re lévő Vourvourouban paradicsomi állapotok uralkodnak, ami a vizuális ingereket illeti.

2. Mindenki könnyen boldogul. A helyiek teljesen berendezkedtek a magyar vendégek érkezésére. A legtöbb étteremnek/üzletnek van magyar pincére/eladója vagy vezetője, a megállító táblák és az étlapok a görög, illetve a két nemzetközi nyelv mellett magyarul íródtak. A másik véglet viszont az a hely, ahol a csak görögül beszélő görögök várnak minket vásárlásra vagy vacsorára. Ők tipikusan a hatvan év feletti helyiek. Nagyon kedvesek, közvetlenek, és az activityt olyan profi szinten nyomják, hogy még. Pontosan érzik, hogy mikor mondják vagy mutassák. Emiatt a mai napig is kicsit hihetetlennek tűnik, hogy lefolytattam egy idősebb hölggyel az alábbi beszélgetés angol-görög verzióját.

– Jó napot! Ön beszél angolul?

– Nem, de kérdezzen, hátha tudok segíteni.

– Ilyen játékkártyát keresek, csak más ábrával.

– Milyet szeretne?

– Ókori, görög erotikus ábrákat.

– Mi olyat nem tartunk, nem is szokott lenni… (És itt pontosan éreztem a megvetést a hangjában. Aztán persze egy másik üzletben megtaláltam a megfelelő kártyát.)

3. Az ételek, italok finomak. Mondhatnánk, hogy ízlések és pofonok kérdésében ne kezeljünk semmit tényként, de elnézve a siófoki kínálatot – ahol mindenki második helyen gyrost árulnak, lángost meg alig kapni -, elmondhatjuk, hogy a görög ételeket alapvetően szeretik a magyarok. Sajnos Sartiban nincsen birkából készült gyros, de csirkéből és sertésből is nagyon-nagyon finomat készítenek. Aki a tenger gyümölcseire van rámoccanva, annak a hagyományos tintahal-, polip- és rákételek mellett készítenek spagettit, pizzát és salátát is ezekkel a hozzávalókkal. A görög borok pöttyet markánsabbak, mint az itthoniak, úgyhogy a tűző napon csak óvatosan velük, és persze a sportimádó férfiak miatt (gondolom én…) a görögök megalkották saját sörüket, a Mythost. Aki viszont kicsit töményebbre vágyik, annak ott a Metaxa, és az Ouzo, amit szerintem senkinek nem kell bemutatni…

4. Ha akarsz, nyüzsögsz, ha akarsz, pihensz. A partszakaszt alapvetően három részre osztanám, egyik az éttermek és bárok mögötti, másik az apartmanok mögötti, harmadik pedig az, ahol vízi sporteszközöket bérelhetsz. Az elsőre nyilván akkor menj, ha a parton iszogatnál és partiznál hajnalig. A másodikra akkor, ha gyerekkel vagy, vagy napoznál vagy csak ringatóznál egy matracon a morajlás aláfestő zenéjére. A harmadikra meg akkor, ha neked nem nyaralás a nyaralás adrenalintuning nélkül. Emellett a helyi utazási irodák – akik aktív és szoros kapcsolatban vannak a magyar irodákkal – minden napra szerveznek hajós vagy buszos kirándulást a környékbeli látnivalókhoz, valamint welcome partyt és görög estet.

5. Barátságos árak. Horvátországgal kapcsolatban többször hallottam, hogy kicsit megugrottak a nyaralók kiadásai az ételek, élelmiszerek miatt. Sartin egy szava sem lehet az embernek, nem érzi úgy, hogy le akarják húzni, csak azért, mert nyaral. Fél kiló kenyér 0,80 euro (~ 225 HUF), gyros pitában 1,70-2,50 euro, koktélok 3-4 eurótól, gyros tál sörrel 6,00 euro, két spagetti egy salátával vagy fagyikehellyel 10,00 euro.

6. A látványvilág lenyűgöző. Az apartmanok tulajdonosai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szállás figyelemfelkeltő és tetszetős legyen. A vendéglátósok is azon vannak, hogy már a látvány is csalogató legyen is a vendégek számára, és bár a régi, hagyományos görög lakóházakból nagyon kevés maradt itt, az a kevés nagyon hangulatos. De az épületek mellet persze a Sartit körülvevő táj önmagában is lenyűgöző. Ha vesszük a fáradtságot és felgyalogolunk a Sarti mögött magasodó dombok-hegyek egyikére, akkor meseszép látvány tárul elénk, de ha nem vagyunk gyaloglós típusok, akkor válasszunk egyet a szervezett a túrák közül, mert a turisták jó hangulatáért munkálkodók nem ma kezdték a pályájukat, tudják, hová kell vinni a jó népet, hogy elakadjon a lélegzet is… Illetve, ha valóban a lélegzetelállítós pillanatokat szeretjük, akkor feltétlenlül keljünk fel megnézni egyik reggel a napfelkeltét, mert az Athos hegy mögül felbukkanó napkorong látványa megér egy koránkelést.

Szóval válasszuk bátran Sartit! Nem fogunk csalódni az egykori halászfalucskában.