Hat ok arra, hogy örülj annak, hogy valami véget ér
Kedves Olvasók! A fityisz.comon belül a „Hat ok…” rovat ma ünnepli az első születésnapját. Napra pontosan tavaly ilyenkor jelent meg az első cikk. Ezt aztán követte mindenféle témában minden héten egy-egy írás. Írtunk a magánéletről és a munkahelyről; írtunk a lányoknak és a fiúknak; írtunk a hétköznapokról és az ünnepekről; írtunk a testről és a lélekről; írtunk két kerékről és négy kerékről; írtunk komolyabb és könnyedebb témákról. Igyekeztünk megmutatni, hogy nem a körülmények számítanak, hanem az, hogy mindig őrizzük meg a hidegvérünket és a humorérzékünket, akkor nagy baj nem történhet. Reméljük, az egy év alatt nagy rutint szereztetek abban, hogy miként kell mindig mindennek a naposabbik oldalát nézni. Most azonban a rovat ihletői szabadságra megy, de természetesen az elmúlás miatt sem szomorkodunk, hiszen abban is van valami jó. Hat valami jó.
- Ha nem volt jó, akkor egyértelműen jó, hogy vége.
- Ha jó volt, akkor azért jó, hogy vége, mert nem kell attól tartanunk, hogy elromlik.
- Valaminek a vége, az mindig valaminek az eleje is. Évszakok körforgása, a szilveszter és az új év fordulója, a születésnapok, stb. Sajnálod, hogy el kell ballagnod a suliból, de várod, hogy milyenek lesznek az új osztálytársaid, vagy ha munkába állsz, akkor a kollégáid. És ez az élet minden területén így működik.
- „A túlélő fajok nem a legerősebbek, nem is a legintelligensebbek, hanem azok, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a változásokhoz” – mondta Darwin. Az elmúlás és az elkezdődés folytonos váltakozása képessé tesz minket az alkalmazkodásra, nem hagyja, hogy beleszürküljünk a hétköznapokba.
- A véget ért korszakok mindig lehetőséget adnak a nosztalgiára, a retro hullámok kialakulására. A Rapülők együttes Riszájkling albuma, a Tisza márka „feltámasztása”, a dédnagyi kredencének rusztikus újragondolása, mind-mind annak a nyoma, hogy volt egyszer egy korszak…
- És végül , de nem utolsó sorban a búcsú bulik. Mindegy, hogy külföldre induló barátot búcsúztatunk, vagy kedvenc sorozatunk utolsó részét ünnepeljük így, esetleg válás-partyt tartunk, lényeg, hogy a szomorkodást hangos mulatozással igyekszünk feledtetni. Partizzatok hatalmasat abból az alkalomból, hogy egyéves születésnapján visszavonul a „Hat ok…” sorozat. Figyeljétek, hogy mi lép a helyébe, és számítsátok rá, hogy valamikor újra felbukkanHAT.