2013. február 14., csütörtök 06:00

    Romantikus filmek

    Írta:

     

    Kaptam nemrég egy ötletet, felkérést, megbízatást, de - nevezzük bárminek is - végeredményben egy parancsot, hogy mivel romantikus filmekről még nem igazán írtam, mi lenne, ha csokorba szedném őket. Megjegyzem, a karácsonyi filmek cikkemben törvényszerűen volt már egy-két ilyen jellegű film - hiszen karácsony-szeretet-szerelem gyakran kéz-a-kézben járnak - úgyhogy már most jeleznék egy nagyon minimális átfedést az akkori és e mostani lista között.

    Továbbá azt is előrebocsátanám, hogy ez a cikk semmiképpen sem akar egy "minden idők legjobb romantikus filmjei" toplista lenni. Én csupán összeszedtem azt a kétszer tíz filmet a témában, amiket láttam, és amik leginkább tetszettek - többnyire (de nem feltétlenül) sok más emberrel egyetemben - és felsoroltam őket abc-sorrendben, tehát még csak minőségi vagy tetszési sorrendet sem tartva.

    És hogy miért kétszer tíz? Nos, ennek a két csoportnak a magyarázata az, hogy én azért romantikus film és romantikus film közt is különbséget tennék, és kettészedném őket azokra az alkotásokra, amik a móka és a humor segítségével közelítik meg a párkapcsolatokat, és azokra, amik a komolyabb, drámaibb, életszerűbb irányból teszik ezt. Úgyhogy először következzék tíz romantikus vígjáték, azaz a szórakoztatóbb és könnyedebb kategória képviselői.

     

    10 dolog, amit utálok benned (7.0 @ IMDb)

    Mindenféle, alapvetően a szerelmet közvetetten vagy közvetlenül szolgáló ármánykodásokkal és bonyodalmakkal teli tinifilm a szerepléséért jó kritikákat kapó Julia Stiles-szal, a manapság szépen befutott Joseph Gordon-Levittel és az azóta már sajnos megboldogult Heath Ledgerrel.

     

    Aludj csak, én álmodom (6.5 @ IMDb)

    Az egyik karácsonyi film, mégpedig Sandra Bullockkal és Bill Pullmannal, és szerintem van már annyira régi és klasszikus, hogy ne kelljen részletesen bemutatnom. De ha valaki számára mégis muszáj lenne, akkor pár szóban így tenném: baleset, kóma, félreértések tömkelege, család, másik fiútestvér.

     

    Barátság extrákkal (6.6 @ IMDb)

    A már kissé elcsépelt "csak szex és más semmi" párkapcsolati recept Mila Kunisszal és a színészkedéssel immáron jó pár éve kacérkodó Justin Timberlake-kel, amely receptet aztán persze korántsem olyan könnyű betartani, mint amilyen csábító és egyszerű az elején kimondani.

     

    Ha igaz volna (6.7 @ IMDb)

    Szellemes film egy lakás régi lakójának (Reese Witherspoon) és új tulajának (Mark Ruffalo) kezdeti konfrontációiról és egyéb, idővel egyre rázósabbá és kockázatosabbá váló kalandjairól, melyek során persze várható és kötelező módon összejönnek. A kérdés már csak az, hogy létezhet-e közös jövőjük.

     

    Holiday (6.8 @ IMDb)

    Ismét az ingatlan a kiindulási pont, csak ezúttal a szerelemből kiábrándult két hősnőnk, Cameron Diaz és Kate Winslet szándékosan cserélnek egymással lakást a karácsonyi vakáció idejére, és találnak az új helyszíneken aztán persze több mindent, mint amit vártak volna ettől az egész hadművelettől.

     

    Igazából szerelem (7.7 @ IMDb)

    A másik film, amely a karácsonyi listámon egyszer már szerepelt, de nem is véletlenül, hiszen csodálatos mű. Sok-sok szálon kísérhetjük figyelemmel a szeretet és a szerelem térhódítását a legkülönbözőbb embereknél, illetve a legkülönfélébb élethelyzetekben, helyszíneken és életkorokban.

     

    Mindenképpen talán (7.2 @ IMDb)

    A kisgyerekek sok mindent máshogyan látnak mint a felnőttek, de a szerelmet még nekik sem egyszerű elmagyarázni. Ryan Reynolds mégis megpróbálja átadni tízéves kislányának saját fiatalkori történeteit mesélve, mindeközben próbára téve őt, hogy három felemlegetett szerelme közül vajon ráismer-e édesanyjára.

     

    Nász-ajánlat (6.7 @ IMDb)

    Nincs is jobb dolog a kényszerházasságnál. Ja, de van: ha még azt is csak az egyik fél akarja, merthogy csak az ő számára kedvez. Erre a helyzetképre alapoz a film, ráadásul mindezt egy addig törtető főnök (Sandra Bullock) és az elnyomott asszisztense (Ryan Reynolds) közötti abszurd viszonyban.

     

    Őrült, dilis, szerelem. (7.5 @ IMDb)

    Ha viszont valakinek (Steve Carell) már gallyra is ment a házassága, akkor bizony nem árt feleleveníteni a régi csajozós/pasizós fogásokat, és nem árt, ha mindebben valaki hozzáértő és - lehetőleg - fiatalabb (Ryan Gosling) is a segítségünkre tud lenni, még ha ezzel egy kicsit bonyolódnak is a dolgok.

     

    Szerelem és más drogok (6.6 @ IMDb)

    Ez a film éppen alkalmas lesz átmenetnek a másik kategória felé, ugyanis már szép számmal vannak benne cseppet sem vidám pillanatok is. Egy beteg nő (Anne Hathaway) és egy gyógyszerügynök (Jake Gyllenhaal) különös kapcsolatát ismerhetjük meg benne hol vidám, hol nagyon is szomorú tálalásban.

     

    Ezek voltak tehát a megmosolyogtató, sőt nem ritkán megnevettető szituációkban bővelkedő romantikus filmek. Most pedig következzenek a komolyabb hangvételű, bár olykor a vidámságot sem nélkülöző, de azért már többnyire komorabb, drámaibb légkörű darabok.

     

    Angyalok városa (6.5 @ IMDb)

    Kissé földtől elrugaszkodott film, ugyanis egy angyal (Nicolas Cage) történetét követhetjük nyomon benne, és azt, hogy mit meg nem képes tenni, illetve mekkora áldozatot képes meghozni egy halandó ember, egy orvosnő (Meg Ryan) szerelméért és a közös életért. A film betétdalai díjakat nyertek.

     

    Csokoládé (7.3 @ IMDb)

    Sokat olvashatunk a csokoládé különféle hatásairól, több egyéb mellett a "boldogsághormon"-termelő tulajdonságáról is. Lehet, hogy a csokibolt tulajdonos (Juliette Binoche több díjjal) a test egyszerű biológiai folyamatain túl más, magasztosabb dolgokat is befolyásolni tud vele Johnny Deppnél?

     

    Édes november (6.3 @ IMDb)

    Nem túl vidám film, hiszen egy halálos betegséggel küzdő fiatal nőről (Charlize Theron) szól, aki a diagnosztizálása óta minden hónapban más-más férfit enged közel magához, istápol, majd pedig dob el a hónap végén. A novemberi áldozata - akivel nem lesz olyan egyszerű dolga - Keanu Reeves.

     

    Ház a tónál (6.7 @ IMDb)

    Mielőtt túlságosan eltávolodnánk Keanu Reevestől, rögtön itt egy másik szép filmje. A romantikán kívül még csipetnyi fantasyvel és misztikummal dolgozik a történet, mely már megint egy ingatlan körül bonyolódik, ugyanis ő és Sandra Bullock egyazon tóparti házban laknak, csak épp nem egyazon idősíkban.

     

    Az időutazó felesége (7.0 @ IMDb)

    És ha már úgyis az időutazás van terítéken, talán ez a leginkább fantasy film a listánkon. Hősünk (Eric Bana) önszántán kívül és kontrollálhatatlanul utazgat az időben előre és hátra, életének egyetlen biztos pontja szerelme (Rachel McAdams), akit próbál minden egyes pillanatban nem elveszíteni.

     

    Keith (7.5 @ IMDb)

    Végül is tinifilm, de egyáltalán nem a klasszikus (azaz elcsépelt) módon. A középsuliban végzős, minden téren sikeres lány (Elisabeth Harnois) élete gyökeresen megváltozik, amikor megjelenik benne a rejtélyes, ám szinte mágnesként ható Keith (Jesse McCartney) akinek aztán a titkaira is fény derül.

     

    Közelebb (7.3 @ IMDb)

    A Natalie Portman és Clive Owen személyében számos díjat kapott alkotás két nő (a másik Julia Roberts) és két férfi (a másik Jude Law) több éven át tartó, hazugságokkal és csalódásokkal teli szerelmi csatározásait követi nyomon és enged minket, nézőket hozzájuk és kapcsolatukhoz egyre közelebb.

     

    Szerelmünk lapjai (7.9 @ IMDb)

    Az egyik olyan film, amit szinte mindenki egyből rávág, ha romantikus filmekről kérdezik. Idős úr mesél könyvből egy szintén idős, de beteg hölgynek egy úri családból származó lány (Rachel McAdams) és egy szegény fiú (Ryan Gosling) többször megszakadó, de aztán újra és újra fellángoló szerelméről.

     

    P.S. I Love You (6.9 @ IMDb)

    A másik film, amit szinte mindenki beválasztana egy ilyen listába. A férj (Gerard Butler) az elején meghal egy betegségben, ám az önmagáról és az életről lemondó feleségének (Hilary Swank több díjjal) hátrahagy tíz üzenetet, melyek újabbnál újabb kalandokra invitálják, így könnyítve meg továbblépését.

     

    Wicker Park (6.9 @ IMDb)

    Már nagyon régen láttam, de arra jól emlékszek, hogy tetszett. Bár nyomokban krimit is tartalmaz, még bőven felfért ide. Főhősünk (Josh Hartnett) rég elveszettnek hitt szerelmét (Diane Kruger) véli látni, minekután is nyomozni kezd, de a kibontakozó igazság szokás szerint bonyolultabb a vártnál.

     

    Nos hát, a végére értünk a listánknak. Aki ezt a húsz filmet látta, az - megkockáztatom ezt a kifejezést - a krémjét látta a hollywoodi gépezet csöpögősebb termékeinek, viszont az már egyáltalán nem biztos, hogy az abszolút legjobbakat látta, már csak azért sem, mert - ugyebár - ízlések és pofonok. Mint azt már az elején is leszögeztem, ezek csupán az én kedvenceim voltak az elmúlt tíz-húsz évből, amikről pedig lemaradtam (és bizonyára van több, esetleg nagyon sok ilyen is), azokról sajnos nyilván nem tudok véleményt alkotni. Jó szórakozást hozzájuk, és egyvalamit semmiképp ne feledjünk el: Ámor nyila elől senki nem menekülhet!

     

    Kapcsolódó elemek

    Tovább a kategóriában: « A szex vajon mi?

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.