Ma a fővárosi (bár akár mondhatnám országosnak is) gasztro-paletta egy egészen üde színfoltjáról fogunk szót ejteni, ez pedig nem más, mint a közelmúltban megnyílt Cserpes Tejivó.
Ki ne emlékezne még gyerekkorából (húsz év alattiak most ne hördüljenek fel nagyképűen, ha kérhetem!) azokra a bizonyos tejivókra. Imádtam. Nálunk, Kecskeméten a Skála (Centrum) Áruház aljában volt, mindig kígyózott a sor és én legjobban a porcukorral bőségesen meghintett tejfölös túrógombócot imádtam. Mondjuk, egy nagy bögre kakaós tejjel. Anyával jártunk oda, óvoda, majd iskola után. Nem tudom, hogy mikor tűnt el az üzlet onnan, de nekem ez (és a buszpályaudvarnál lévő hamburgeres bódé) volt az egyik kedvenc kajáldám kiskoromból.
Aztán majd' kicsordult a könnyem, amikor Szegedre érkezvén (utolsó éves középiskolásként egy osztálykiránduláson) megpillantottam a Boci Tejivót! Megint az a régi, nosztalgikus érzés (róluk majd mindenképp fogunk szót ejteni még).
Ezt a nosztalgia hullámot igyekezett meglovagolni Cserpes István, aki régóta úttörője a hazai „egészséges és finom” mozgalomnak. Élettörténete (tan)mesébe illő, rá aztán tényleg igaz, hogy a semmiből építkezett újra és újra. Cserpes Úr, bár szembe találta magát elég sok kemény helyzettel (üzlettársakkal való hadakozás, gazdasági válság, stb.), végig azt tartotta szem előtt, hogy minőségi termékeket készítsen, még ha azok drágábbak is a nagyáruházakban kapható, ismeretlen eredetű és kétes összetételű termékeknél.
Az igazi áttörést a joghurtok és a méltán népszerű Trudi hozta meg. Trudi nem más, mint a túró rudik egészséges változata, ízre pedig meglepő, de nem hogy eléri ugyanazt a szintet, hanem bőven meg is haladja az E-kkel gazdagon dúsított társaiét.
Mielőtt valóban rátérnék a Tejivóra, javaslom, hogy kattintsatok a Cserpes Sajtműhely honlapjára! Én nagyon élveztem ezt a kis betekintést Cserpes Úr és családja életébe, jó volt ilyen egyszerű és őszinte szavakat látni. Csak semmi fölösleges dolog, épp úgy, mint a termékeiben (erről bővebben a 'Mi nincs benne' menüpont alatt olvashattok).
Szóval, a Tejivó már hetek óta a „Mit kell feltétlenül tesztelnem?” listám dobogós helyén állt, amikor drága barátnőm egy szülinapi kirándulás keretében (igen, erről már meséltem egyszer) elvitt ide. Addigra persze már az összes valamirevaló gasztroblogger írt róla, amit én nagyon lelkesen el is olvastam, ezért nem kis várakozással néztem a program elébe. A hely nem okozott csalódást, imádtuk a dizájnt, ami bájos kis rajzok formájában jelenik meg, tejes palackok lógnak lámpaként a plafonról és hát a mi abszolút kedvencünk a mosdó volt!
Én természetesen kakaós csigát kértem karamelles tejjel (ha már lúd, legyen kövér!), a barátnőm croissant-t evett kakaóval. Finom volt, jól esett, friss volt és laktató. Igazából én még a funkcióján agyalok, mert számomra a máshol reggelizés olyan távoli fogalom (drágább, mint otthon, éhen halok, mire odaérek, reggelizzünk már végre együtt sutyiban a kanapén a tévé előtt, stb.), ráadásul szerintem ezzel most még nem csak én vagyok így, hanem a magyarok többsége is. Cserpesék azonban jól megtalálták a rést a pajzson, hiszen a belváros szívében nyitották meg üzletüket, így ha mi magyarok még kicsit le is vagyunk maradva a 'brunch'-olás terén, a Váci utca környékén lófráló külföldiek (és a hagyományokkal szakítani tudó magyarok is) tuti imádni fogják az új köntösbe öltöztetett retrót.
És most jöjjenek a tények!
A hely neve - Cserpes Tejivó (fb elérhetőség itt)
Cím: 1052 Bp, Sütő u. 2. (Deák tér)
Árak: innivalók zöme 120-280 Ft/3 dl, kávék 350-550 Ft, péksütik kb. 200 Ft, szendvics kb. 4-500 Ft.
Nyitva tartás: h-sz 7.30-22.00
Amiért imádjuk: az ötletért, Cserpes Úr (és csapata) kitartó munkájáért, a hangulatért, a termékeiért, a mosdóért, és hogy visszahozta nekünk a tejivót, mint olyat, és külön nagyon köszönjük, hogy a személyzet bájos, mosolygós és kedves (végre ebben is elértük Nyugat-Európát!)
Amit hiányolunk: kevés a kinti ülőhely (tudom, nincs több hely), a szendvicsek szerintem drágák és ha már tejivó, akkor én visszahoznék néhány retro kaját (hajrá túrógombóc porcukros tejföllel!!!) és meleg reggelinek valót is (sajtos rántotta, bundáskenyér, és barátaik), illetve amikor még mi voltunk, akkor még nem volt tálca (ez persze lehet, hogy már menet közben megoldódott).
Értékelés: 9 (de ezt az egyet csak azért vonom le, mert nincs közelebb a munkahelyemhez, és mire eljutnék vasárnap van, ők meg zárva vannak)
Ui: Külön szívecskét adok azért, hogy amikor írtam Cserpeséknek a facebookon, hogy szeretnék néhány kérdést feltenni a cikkhez (írásban), akkor ők szinte azonnal megadták Cserpes Úr telefonszámát, hogy keressem nyugodtan. Szerintem ez eszméletlen jófejség, de úgy voltam vele, hogy szerény kis cikkem miatt nem tartanám fel, inkább készítsen még sok-sok Trudit és joghurtot, úgyis minden reggelem azzal indul (csak én a sarki kis boltból szerzem be).