Tízből kilenc ember a Káma-Szútra hallatán nem gondol másra, csak ARRA. És most szerintem mindenki tudja, vagy legalábbis sejti, hogy mire célzok. Esetleg még magára is ismert. És most biztosan van egy olyan réteg is, aki megpróbálja meggyőzni magát, hogy ő igenis a 10%-ba tartozik és nagy erőkkel a Káma-Szútra tanításainak felidézésén fáradozik, és hogy csődöt ne mondjon, talán még a gugli segítségét is kéri…
Tekintettel arra, hogy ezzel a maga nemében csodálatos művel az emberek legtöbbje csak a média különböző típusain keresztül találkozott (amely nagy valószínűséggel se nem dokumentum, se nem tudományos magazin vagy könyv volt), így nincs is min különösképpen csodálkozni. Én magam is így voltam ezzel, amíg a kezembe nem vettem.

Az eredeti mű körülbelül kétezer évvel ezelőtt keletkezett. Vátszjájana Mallanaga az ősi korok tudását gyűjtötte benne össze, amely az egyik leghíresebb értekezéssé vált a szerelem művészetéről és tudományáról. A Kr. u. I. században, a kor embere Kámadévában tisztelte a szerelem atyját, és őt tekintette az elsőként született istenségnek, aki mindezek ellenére mégis a legfiatalabb természetfeletti lény, hiszen az idők kezdete óta napról napra újjászületik a teremtmények egymásra találásában és nászában. Káma az a hatalom, amelynek erejénél fogva világra jönnek az emberek, állatok és növények. Ő gondoskodik a mindenség folyamatos újrateremtéséről.
A mű modernkori megjelenése Sir Richard Burton és a Káma Sásztra Társaság nevéhez fűződik, akik 1883-ban jelentették meg. Ugyanakkor a fordítást még több mint fél évszázadon keresztül csupán tudósok, könyvritkaságok gyűjtői és az egzotikumok iránt érdeklődők forgatták. Csak a kiváltságosak tudtak egyáltalán a létezéséről és ez így is maradt az 1960-as évekig, amikor is a világ változásával betört a köztudatba, közismertté és népszerűvé vált. És bár ez a könyv minden idők legismertebb szerelmi tankönyve, mégis csupán Sir Richard Burton fordításának második része – amely kizárólag a híres hatvannégy pozícióval foglalkozik – jelenti magát a Káma-Szútrát a közvélekedésben.

Pedig a Káma-Szútra ennél sokkal többre hivatott. Végigvezeti a kor hölgyeit az emberi kapcsolatok útvesztőjén, segítséget nyújt a kiszemelt férfi rabul ejtésében, vagy éppen a nem kívántnak a visszautasításában.  Tanácsokat tartalmaz arról, hogy egy nő hogyan tegyen a férfi kedvére, és miként változtassa meg. Figyelmet fordít arra, hogy a szexualitás nem mechanikus művelet, hanem folyamatos törődést igényel, hogy ne veszítsen a varázsából és jelentőségéből, valamint ne váljon terhes kötelezettséggé.
Ezen felül képet ad a kor emberének életéről. Praktikákkal segíti a mindennapokat, bölcs gondolatokkal nyugtatja olvasóit és követőit, segít az egészséges önértékelésben, támogatja a nőket a tanulásban és még sorolhatnánk. Akár a kor sikeres élet kalauzának is nevezhetnénk.
Ami engem talán a leginkább meglepett, az az ideális nő és férfi tulajdonságainak intelligens megfogalmazása, mely különösen szembetűnő volt kicsinyes és felszínes világunkban.
„Gyönyörű, formás idomú, alkalmazkodó, élvezi a jólét áldásait, készségesen vesz részt a szeretkezésben, vágyai ugyanazok, mint férje uráé, művelt és tanulékony, nem mohó, nyájas, érdeklődik a művészetek iránt, éles elméjű, jó természetű, jól nevelt és egyenes beszédű.”

„A kiművelt férfi már rövid ismertség után, hamar elnyerte a nők szívét. Ha pedig jártas volt a művészetekben és versszerzésben, nagyszerű mesélőnek bizonyult, éles elmével és gazdag képzelettel rendelkezett, tevékeny, kitartó, állhatatos, szabad szellemű, barátságos, egészséges, erős, bátor és gazdag volt, ha mentes volt a haragtól és az irigységtől; szerette szüleit és tisztelettel viseltetett a női nem iránt, ügyesen befejezte a mások által elkezdett verseket; nem volt iszákos, sportolt, tapasztalt volt a nemi élvezetekben, végül a gyanakvás is elkerülte, akkor mindent egybevetve tiszteletre méltó polgárnak számított.”

Vajon hány embernek jut eszébe, hogy a szemnek tetszetős külcsín mögött ilyen szinten vizsgálja a többi értéket? És vajon hány ember próbál megfelelni ilyen feltételeknek? Legtöbben leragadnak a tükör és a barátaik által mutatott képnél és eszük ágában sincs a belső nemességgel foglalatoskodni. Pedig a felsoroltak között szerintem sok olyan van, melynek fontosnak kellene lennie. És nem mások, hanem magunk miatt.

Ha mindezekhez figyelembe vesszük, hogy a mű tulajdonképpen mikor is íródott, nem is a témája az, mely túlhalad a kor szellemén (hiszen abban a korban a szexualitást egészen nyíltan kezelték), hanem sokkal inkább az értékek meghatározása és a két nem közötti egyenlő viszony fontosságának hangsúlyozása, ahol egyikőjük sem számít felsőbb- vagy alsóbbrendűnek. Hatalmi játszmáktól mentesnek képzeli el a két nem viszonyát.

Soraim zárásaként már csak annyit fűznék hozzá, hogy számomra mindenképpen egy érdekes utazás volt a mű tanulmányozása, olyan szemléletmódokkal és értékekkel, melyek lassacskán kihalóban vannak. Csak ajánlani tudom. Az a bizonyos hatvannégy pedig már csak hab a tortán!