Kedves Anya és Apa!
Mivel nem akartatok elengedni a SZIN-re, mert szerintetek ott csak züllés meg halláskárosodás vár rám, ezért megfogadtam, hogy semmi életjelt nem adok magadról, hogy értékelni tudjátok majd, hogy egyáltalán vagyok nektek. De mivel végül mégis elengedtetek, ezért ha telefonálni nem is telefonálok, de legalább írok. A megérkezés nagyon izgalmas volt, mert a bejárat felé közeledve egyre több kispajtás sodródott mellém, és amikor szóba elegyedtünk, akkor kiderült, hogy nem feltétlenül mindenki a kedvenc plüssállatait és mesekönyveit hozta magával, mint én, hanem inkább vetőmagot, vagy füvet, vagy ilyesmit, nem értettem pontosan, és nem is tudtam, hogy lehet kertészkedni is...
Ha végigtekintünk a magyarországi fesztiválokon, akkor láthatjuk, hogy bizony a többség vízparton helyezkedik el: Fishing on Orfű, Balaton Sound, Sziget - csakhogy néhány példát ragadjak ki. Nincs ez másképp a SZIN-nel sem, hiszen a szervezők jó előre meglátták a lehetőséget egy Tisza-parti hepajban, ennek köszönhetően a kezdetektől fogva itt rendezik meg a fesztivált. És mivel a SZIN a rangidős a magyarországi fesztiválok között, felvetődik a gondolat, hogy talán a SZIN hatására vélte úgy minden későbbi fesztiválszervező is, hogy a fesztiválozni vágyók szeretnek vízparton nyüzsögni. Erre már soha nem fog fény derülni, ami nem is baj, mert nem az a lényeg, honnan van az ötlet, hanem hogy mindenki élvezi a pozitív következményeit. A SZIN-es szervezők azonban nem elégednek meg a természetes folyóvíz közelségével. Medencék tömkelege található a partfürdőn, amik nem egyszerűen csak lubickolásra adnak lehetőséget. Azt már a bevezetőben is olvashattátok, hogy az egyik medencét éjszakai vetítések helyszínéül választották. Ennek köszönhetően minden nap éjféltől termálvízben üldögélve élvezhetjük az óriáskivetítőn a vetítéseket. Idén - időrendben - a következő filmek kerültek/kerülnek terítékre: Chaplin rövidfilmek, West Side Story, Nem vénnek való vidék, Az Álmosvölgy legendája, Az olasz meló, Szerelmes Shakespeare, Poligamy, Felkoppintva, Hihetetlen utazás, Vigyázat, ehető! - A francia bioforradalom...
Multikultúra alatt sok mindent érthetünk. Egyrészt gondolhatunk a különböző anyanyelvű, nemzetiségű, állampolgárságú személyekre; gondolhatunk egy adott társadalom közkultúrájára, amit a többség (vagy az elit) normának fogad el és az ehhez viszonyított szubkultúrákra; gondolhatunk egy adott nép kultúráltságára, amely differenciálódik abból a szempontból, hogy hogyan viselkedik a fogyatékkal élők vagy a környezetvédelem kérdésében; gondolhatunk öltözködési kultúrára, ami a személyiség kifejezésének eszköze lehet; gondolhatunk a kultúra fogyasztására, amit szintén az befolyásol, hogy ki milyen temperamentumú és mire irányul az érdeklődése. És hogy miért ezek a magasröptű fejtegetések? Naná, hogy azért, mert a SZIN-en csak úgy nyüzsögnek a multikulti megnyilvánulásai.
Nem azért kezdjük ezzel a szemponttal az élménybeszámolót, mert a cikk írója ezt tartja a legfontosabbnak, hanem azért, mert ez a szempont már akkor is érvényesül, amikor a fesztiválozók készülődnek, utaznak a SZIN-re, illetve a fesztiválszervezők reményei szerint - ha tavaly mindent jól csináltak, akkor - tavaly óta már mindenki úgy él, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma, és a SZIN-re rutinos zöld fesztiválozóként érkezzen vissza.
Ha valaki csak a rangos, nemzetközi elismeréseknek hisz, akkor őket megnyugtathatjuk azzal, hogy a SZIN megkapta a Greener Festival díját, ráadásul első magyarországi fesztiválként.
Ha valaki a tapasztalatoknak hisz, akkor én személy szerint elmondhatom, hogy a riksák a nap minden szakaszában várták a hazaindulni vagy a városba kirándulni vágyó fiatalokat, és mindig újult erővel hajtották őket a "zsokék"; hogy én is az éjszaka tömegközlekedési eszközökkel jártam haza, nem pedig taxival; hogy én személy szerint részt vettem abban az akcióban, ahol mindenkit arra buzdítottak, hogy ne vásároljon, hanem cseréljen ruhadarabokat a SZIN ideje alatt ezzel is csökkentve az ökológia lábnyomot (azóta is hordom az ott beszerzett rózsaszín trikómat); hogy több olyan előadáson is részt vettem, ahol a fenntarthatóságot sok szempontból megközelítették, átbeszélték.
Ha valaki a szervezők szavának hisz, mert mégis csak az a tuti, akkor olvassátok a honlapot.
Ha valaki a netes társadalom szavára ad, akkor olvassátok a következő oldalak híradását, véleményét: alternativenergia; szelektiv blogter; index.
Szóval, ha CO2 kibocsájtó közlekedési eszköz tulajdonosa vagy, szabadulj meg tőle; ha dohányzol, akkor szokj le (na jó, egy kevés zöld maradhat); ha eddig hetente gyarapítottad a ruhatárad különféle trendi kiegészítőkkel, akkor az ezek beszerzésére fordított időt, pénzt, energiát ezentúl fordítsd cserepes virágok és csemeték vásárlására, ajándékozására, gondozására. Legyél ízig-vírig SZIN-es egyéniség, és fogj neki így az előtted álló hétnek!
A fityisz.com azon szerencsés helyzetben van, hogy a Szegedi Ifjúsági Napok egyik főszervezőjével készíthetett telefonos interjút. Így aztán, mivel az ember lánya relatív ritkán ismeri a hazai nagy fesztiválok szervezőit, kapva kaptam az alkalmon és megkérdeztem mindent, amiről úgy gondoltam, hogy Benneteket is érdekelhet. Jöjjön tehát a válasz arra, hogy miért is olyan színes a SZIN:
Ezt is megéltük. A héten megkezdődik a nyár utolsó hete. Legalábbis a meteorológiaié. Az utolsó hetet ne siránkozással töltsük, hogy jajj, megint itt a szeptember, hanem tessék kihasználni, mert bizony lesznek programok. Tessék például lemenni Szegedre, ugyanis szerdán kezdődik a Szegedi Ifjúsági Napok, amin lesz sok-sok koncert meg miegymás, ami a fesztiválokhoz hozzátartozik.
Ez a fesztivál két okból is különleges. Az egyik, hogy ez nem csak egyszerű buli fesztivál. Ez kérlek szépen zöld fesztivál, azaz próbál környezetvédelmileg is fenntarthatóvá válni. Nagyon szép kezdeményezés, ha már ott vagytok feltétlenül látogassatok el a Zöld-SZIN-térre is.
A másik ok pedig nem más, minthogy fél-hivatalosan mi is ott leszünk, ami annyit tesz, hogy ha kellőképpen ügyesek vagytok, és jókor vagytok jó helyen akkor kaphattok tőlünk fityisz.com-os matricát. Szóval már ezért is megéri lemenni Szegedre.
Én tuti mennék, ha nem éppen az ország teljesen másik részén tölteném megérdemelt éves pihenésemet!
A szabadságomról kívánok mindenkinek minden jót, Boldog hétfőt, és kellemes bulikban gazdag nyárzáró hetet!!!!