2011. július 25., hétfő 06:00

    "A zene, az kell..."

    Írta:

    Mindenkinek másért van szüksége zenére. Van, aki csak arra használja, hogy bulizzon és együtt énekelje a többiekkel az épp aktuális slágereket, van olyan is, akinek csak háttérzajként kell, miközben mindennapi ügyes-bajos dolgait intézi. Meg biztos van egy rakás más indok is, amiért az emberek zenét hallgatnak, de ez a cikk nem erről szól. Az én életemben is – mint oly sok más emberében - a zene szeretete igen fontos szerepet játszik és minden általam megélt időszakhoz köthető egy-egy album vagy dal: olyan előadóktól, akik számaikban baromi jól eltalálták, hogy mit is éreznek az S. Ernők abban a bizonyos élethelyzetben.

    Így válnak egyes előadók fontossá a számomra – a szívemből szólnak. Olyan művészek, akik a megfelelő pillanatban játszi könnyedséggel pendítik meg szívem húrjait és segítenek abban, hogy a szüntelenül bennem tomboló érzelmi tornádó általuk felerősített felhangjait a lehető legintenzívebben éljem meg. Nekem ezért van szükségem zenére. Segít, hogy megéljem az életemet.

    Nekem Amy Winehouse is egy ilyen művész volt. És bár tudom, hogy az ő halálát legtöbben elintézik egy vállrándítással, hisz talán nem mondok senkinek sem újdonságot azzal, hogy a kábítószerek károsak az emberi szervezetre nézve, én mégsem a „na, még egy drogos kipipálva” emberek táborát erősítem, hanem azokét, akik tudják, hogy Amy értelmetlen önpusztításának beteljesülésével megint egy óriási adag tehetség ment füstbe. Megint elveszett egy lehetőség, hogy egy szomorú napomon elővegyek egy új Amy albumot és érezzem, hogy nem vagyok egyedül az érzéseimmel. És megint odalett egy nagy egyéniség, akinek farvizén Duffyk és Gabriella Cilmik futottak be és építettek sikeres zenei karriert.

    Halálát igazán különössé az a körülmény teszi, hogy mint Jimi Hendrix, Janis Joplin, Jim Morrison, Kurt Cobain és megannyi más kivételes tehetségű zenész, ő is 27 éves volt, mikor utolérte a végzet. És bár ebben a cikkben nem sok örömködős rész van, a rovat címét nem felejtve ezennel boldog hétfőt kívánok mindenkinek, aki hozzám hasonlóan túl van már a huszonnyolcon. Ezt megúsztuk.

    {youtube}egpsoqLxkQE{/youtube}

    Tovább a kategóriában: « Itthon nyaralni jó Valami új kezdete »

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.