2011. augusztus 08., hétfő 06:00

    Valami új kezdete

    Írta:

    Kezdetben vala a sötétség, aztán egy huszáros vágással eljutottunk a gyerekek és bölcsik világába és onnantól már sokkal érdekesebb hely volt az egész világ. Ennek a naplóbejegyzésnek az írója épp egy rózsaszín alapon fehér pöttyös kék csillagot ábrázoló matricával a kezén pötyög a billentyűzeten. A matricát egy családi napköziben kapta ma délelőtt, ahol megtartotta próbafoglalkozását az 1-3 éves kis emberkéknek. A foglalkozás jól sikerült, ezért is kapta a matricát, emberünk pedig szeptember elején maga mögött hagyja jól fizető multicéges állását, hogy napi öt órában angol nyelven kommunikáljon a kicsikkel, fejlesztvén ezáltal nyelvi képességeiket. A lépés megtételében sok tényező játszott közre, melyek közül kettőt emelnék ki.

    Elsőként megemlíteném azt, hogy ez a srác soha nem tudta elképzelni, hogy multicégnél dolgozzon. Nem gondolta volna, hogy sikerülne helytállnia az ingek, nyakkendők, mítingek, céges laptopok és bugyborékolós irodai víztartályok világában, mint ahogy azt sem gondolta volna, hogy ez a fajta munka- és életstílus kielégítené őt. Egy év munkaviszony után azonban rá kellett jönnie, hogy korábbi előítéleteinek legnagyobb része az effajta munkahelyekkel szemben alaptalanok voltak. Legfőképpen arra jött rá, hogy itt is emberek dolgoznak, ezek közül pedig idő közben nem egy a szívéhez nőtt. Mégis: tudta, hogy ez a fajta munka nem neki való, másra vágyott. Ez el is vezet minket egy másik nagyon fontos tényezőhöz, ami nem más, mint hogy ez a srác angoltanárként végzett főiskolán és az oktatásban való szerepvállalást mindig is el tudta képzelni lehetséges jövőjeként. A többi tényező boncolgatásától eltekintvén, maradjunk tehát annyiban, hogy emberünk érezte: lépnie kell.

    És itt jön a kérdés, amit eddig minden egyes ember megkérdezett tőle: „oké, de miért pont egy bölcsi az választott irány?” A választ röviden ennyivel lehetne elintézni: fityisz.com. A hosszabb – és valamivel szövevényesebb - verziót pedig alább olvashatjátok. Az egész azzal kezdődött, hogy a srác imádja a hegyeket. Egyszer kint dolgozott Cipruson és ott megvette Michael Palin hatrészes dvd-sorozatát a Himalájáról. A filmben látottak hatására elkezdett a neten keresgélni ezt-azt Nepálról és így talált rá Narayan honlapjára, aki arra gyűjt pénzt Magyarországon, hogy óvodát nyisson nepáli szülőfalujában. Emberünket baromira meghatotta a dolog és mivel épp akkor indították el pár emberrel a fityiszt, el is határozta, hogy ő interjúkat fog készíteni a honlapra, mégpedig olyan emberekkel, akik valami különleges vállalkozásba kezdtek. Fel is vette a kapcsolatot Narayannal, majd elkészült az interjú.

    Később a srác már itthon volt és egyik kollégája két lányt ajánlott a figyelmébe interjúalanyként, akik akkoriban egy speciális óvoda megnyitásáról álmodoztak és a bürokrácia állandó, heves próbálkozásai ellenére sem voltak hajlandóak ezt az álmot hátra hagyva felébredni. A fiú nem igazán akarta óvodai irányba elvinni az interjúit, de végül mégis úgy alakult, hogy megkereste a lányokat és lezajlott ez a beszélgetés is – szerencsére: az egyik leginspirálóbb történet az övék, amit a fiú életében hallott. Ekkor már kifejezetten tetszett neki a gyerekekkel való foglalkozás ötlete, így mikor egy évvel később az ovis lányok felajánlották neki, hogy tartson angol foglalkozásokat a már működő ovijukban heti egy alkalommal, már komolyan gondolkodott a pályamódosításon. Heti egy alkalom azonban nem elég a túléléshez, munka mellett pedig nem lehetett ezzel foglalkozni, mivel a foglalkozásokat akkor kell tartani, amikor a gyerekek is aktívak (azaz délelőtt, munkaidőben), így ezt a hajót a fiúnak el kellett engednie.

    Nem sokkal ezután a srác barátnője beszélgetett egy régi ismerősével, aki, meghallgatva a történetet arról, hogy mi lett abból a bohém srácból, akit korábban ő is megismert történetünk főszereplőjében, szó nélkül beajánlotta emberünket abba az angol nyelvű családi napközibe, ahová az ő kislánya is járt. A fiú azóta túl van egy interjún az intézmény vezetőjével, megnézett egy foglalkozást, illetve nemrég megvolt az ő általa tartott próbafoglalkozás is, amely alapján egymás kezébe csaptak az intézmény vezetőjével, a srác felmondott a multicégnél, szeptembertől pedig a családi napközi „tantestületének” tagja lesz.

    Hát itt tartunk most. Ez az ember lépett. Ez az ember én vagyok. És bár szokták mondani, hogy az öndicséret büdös, én azonban voltam kollégista, úgyhogy egyáltalán nem zavarnak már a rossz szagok. Nézegetem a csillagos matricámat és rá kell jönnöm, hogy régóta nem voltam olyan büszke magamra, mint most: felkerült egy mérleg két oldalára a pénz és a szívem, és a pénz könnyűnek találtatott.

    Kapcsolódó elemek

    Tovább a kategóriában: « "A zene, az kell..." Vivace 2011 »

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.