×

    Warning

    JUser: :_load: Unable to load user with ID: 64

    Monday, 06 February 2012 06:00

    Boldog Hétfőt!!!

    Written by

    Februárra megérkezett az igazi tél, és vele együtt az első komolyabb havazás is. Nem tudom, miért kellet ennyire pánikolni ennyire előtte, elvégre tél van, az lenne igaziból a csoda, és ördögtől való, ha plusz 15 fok lenne, sütne a nap, csiripelnének a madarak, E helyett itt a tél. A tél, ami hideg, ami hóval jár. Amit, tudom, nem mindenki szeret, meg sok gondot is okoz, de évente egyszer három hónapig benne van a pakliban, igaz, lehet, egyre inkább kiszámíthatatlanabb.

    A hétvégi havazást mindenki az 1987-es nagy télhez hasonlította. Én akkor még elég kicsi voltam, az egészből annyi maradt meg, hogy kimentünk játszani a hóba, mely csaknem ellepett.

    Van viszont egy későbbi havazás, ami sokkal inkább megmaradt bennem. Talán 2002 vagy 2003 januárjában történhetett, hogy utolsó vizsgám után hazafelé indultam volna Veszprémből Paksra. Reggel havazni kezdett, de nem tűnt annyira vészesnek, ráadásul előtte senki sem pánikolt úgy, mint most. Mire három órakor elindult a busz, azért már volt hó, de a buszok jártak minden irányba. Nem volt semmi gond, egészen Enyingig, ahol már komoly hófúvások voltak, de a busz ment rendületlenül. Aztán nem sokkal később Simontornyánál végleg megálltunk. Több más menetrendszerinti járattal együtt.

    Persze mi, akik a buszon voltunk, nem adtuk fel a hazajutást, úgy voltunk vele, hogy egy kis hó nem árthat meg, mi mindenképpen hazajutunk. Szerencsére pont egy vasúti pályaudvar mellett akadtunk el, ahonnan még ment vonat Szekszárdra, ami mindössze 40 km-re van Pakstól, és a 6-os számú főút köti össze a két várost, ami elég lényeges ahhoz, hogy takarítsák. A vonat természetesen késett, természetesen választani kellett, hogy fűtés vagy világítás legyen rajta, mert a kettővel együtt nem tudta volna legyőzni a havat, de még bőven beértünk az utolsó buszhoz. De a busz nem indult. A következő sem. Senki nem tudta megmondani, hogy mikorra normalizálódik a helyzet, úgyhogy berendezkedtünk a szekszárdi buszpályaudvar várójába. Az idő telt, néha jött a katasztrófavédelem, hozott teát meg zsíros kenyeret, de a buszok csak nem indultak, ráadásul továbbra sem tudta senki megmondani, mikor fognak, ezért csak vártunk. A hó meg esett, a szél meg fújt, a reggel meg eljött. Majd a délután, és a következő este. Szerencsére ekkor már ismerősöknél meg tudtam húzni magam. Végül a harmadik nap hajnalra sikerült felszabadítani az utakat, és megindultak az első buszok Paksra. Mikor leszálltunk a buszpályaudvaron a veszprémi busz sofőrje fogadott bennünket. Elmondta, hogy aznap éjfélre ért haza.

    És hogy mi ebből a tanulság? Talán az, hogy havazáskor jobb alaposan utánanézni az időjárásnak, és alaposan megfontolni, hogy az ember merre indul útnak.

    És nektek milyen hóval kapcsolatos történeteitek vannak?

    Boldog hétfőt és kellemes hetet Nektek!

     

    More in this category: « Boldog Hétfőt!!! Boldog Hétfőt »

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.