Displaying items by tag: karácsony

Elég sokat hezitáltam, hogy ezen a héten - szenteste előtt két nappal - miről írjak cikket. Ugyanis, bár volt egy tervezett témám, viszont az nemhogy nem illene bele a karácsonyi életérzésbe, de szerintem kifejezetten kiábrándítóan tudna hatni bármilyen ünnep esetén.
Aztán végül nagy nehezen rám talált az egyébként oly egyértelmű és világos gondolat. Hiszen én döntő többségében filmekről szoktam írni, miért is ne lehetne összekapcsolni ezt a fő irányvonalat a karácsonnyal? Így született meg tehát az én "Karácsonyi filmek top 10"-em azokból a művekből, amelyek mind-mind karácsony idején játszódnak, és hát többé-kevésbé történetük is arról, illetve annak kellemes/borzalmas körülményeiről szól.

Most hogy lassan itt a karácsony, a boltok telis tele vannak karácsonyi dekorációs árukkal: készen lehet venni adventi koszorút, karácsonyi ajtódíszt, gyertyatartót, asztali dekorációt, stb. Az egyik boltban 30 Ft-ért még szárított narancskarikát is láttam. Hát igen, akinek még arra sincs ideje, hogy felkarikázzon egy narancsot és ráhajítsa a radiátorra, annak nagy könnyebbség, ha megveheti készen a boltban. Manapság bármit megvehetünk, hiszen nincs idő semmire. Pedig egy kis kézimunka milyen jó kikapcsolódás például tévénézés helyett.

Egyik nap a kezembe került egy tavalyi lakberendezős újság, ahol az asztalon állt egy kis cserépben egy mini fenyőfa feldíszítve. Gondoltam nem lehet nagy kunszt egy ilyet összerakni. Végül is majdnem minden van itthon, ami kell hozzá.

Meg is csináltam a listát:

Kedves Olvasóink!

Ezúton is kívánunk Nektek nagyon boldog és békés karácsonyt!

A fityisz.com csapata

Amikor úgy döntöttem, hogy erről a témáról írok, akkor azt gondoltam, hogy összegyűjtöm az érveket pro és contra, majd végigveszem a típusokat, végül vázolom a lehetséges díszítési módokat. De az első táma felkapottsága annyira meglepett, hogy inkább az egész cikket ennek szenteltem. Egyrészt két részre osztható az ország ebből a szempontból (is), mert szinte mindenkinek (legalábbis a fórumozóknak) nagyon sarkalatos véleménye van. Másrészt a két oldal nem túl empatikus, mindenki a végletekig kitart a véleménye mellett.

Miért van az, hogy ha decemberbe hajlik az idő, akkor én nem kezdem el a Jingle Bellst fütyülgetve, csomagolástól ragasztós kézzel gyúrni a bejglinek való tésztát a rénszarvasmintás pizsamanadrágomban? Vannak, akik nincsenek oda a Nagy Piros Szánkóbajnokért, és ezeknek az embereknek a viselkedése pont ugyanannyira érthetetlen a legnagyobb téli ünnep rajongóinak szemében, mint fordítva. Mindenkinek megvan az indoka, amiért szeret december végén három napig örömmámorban úszni, és azoknak is megvan, akik ilyenkor legszívesebben vagy egy nagyon távoli helyen lennének, vagy jobb híján bezárnák az ajtót, lehúznák a rolókat és az Ünnep végéig kikapcsolva tartanák a telefonjukat.

Kedves Mikulás!

Tudom, hogy rengeteg dolgod van, és már nagyban készülsz a jövő heti hatalmas melóra, de ha még nem pakoltál be abba a puttonyba, amit Magyarországra hozol, légyszi, előbb olvasd el a levelemet.

Én már felkészültem az óriási édességmennyiségre, amit decemberben el kell fogyasztanom. Egyrészt nagyon várom már, mert imádom a csokit, másrészt aggódom egy kicsit. Tavaly kaptam olyan csokit, ami kiköpött úgy nézett ki, mint te, de amikor kicsomagoltam és beleharaptam, rájöttem, hogy itt valami nem stimmel. Nem volt finom!

Egyébként nem akarok így kéretlenül tanácsokat osztogatni, de az Umpalumpák állítólag nagyon jó csokikat készítenek, szerintem vedd fel velük a kapcsolatot!

Úgy tűnik most már tényleg itt a november. Bár - jegyzem meg - a hét végi időjárás azért nem erre hasonlított. Szombaton ahogy kiléptem a lakás ajtaján és beleszippantottam a levegőbe már majdhogynem beindultak a tavaszhoz kapcsolódó ösztönök. Aztán, hogy célja is legyen a lakásból való kilépésemnek elmentem Tescóba. Ahogy beléptem a boltba teljesen összezavarodtam. Kint tavasz, madárcsicsergés, bent pedig, mintha időben utaztam volna. A rádióból szól a csendes éj, meg a jingle bells, mikulások másznak létrára, illetve már azon kapom magam, hogy karácsonyi díszeket válogatok. Ekkor szerencsére megszólalt a telefonom, és amikor ránéztem, már látom, hogy november 6.-a van. Húúú, mondom itt biztos valami hiba lépett fel a tér-idő-kontíniumban. Kint tavasz van, bent karácsony, az órámon pedig késő ősz. Ez a gondolatsor eszembe jutatta, hogy miért is jöttem, és hogy a valóságban valóban november van, a díszek ráérnek még , úgyhogy hajrá, vásároljak be. Éppen egészségügyi papírt kerestem, amikor megláttam a Hanna Montana-val (az meg ki?) díszített papírtörlőt. Meg a háj szkúl muzikeleset. És akkor nem értettem. Miért jó az a papírtörlő, ami egy kevésbé ismert amerikai sztár díszít? Kellemesebb beletörölni a kezemet? Vagy ha a high school musiceleset veszem, akkor ha beletörlöm a kezemet megtanulok énekelni, javítja a hangomat? Vagy lehet pusztán sokkal jobban érzem magam már attól, hogy sztárok vannak rajta. Akárhogy is legyen nagyon ellen kellett állnom, hogy ne vásároljak belőle….De sikerült. 
Így hát Hanna nélkül, karácsonytól kissé átszellemülve hagytam el a pénztárat. Kifelé menet az ünnep andalító dallamai egyre halványodtak, a madárcsicsergés erősödni kezdett, és végül a tavasz ismét beköszöntött. Szóval ilyen volt a kissé skizofrén szombati bevásárlásom.
Remélem, hogy a Nektek is jól telt a hétvége, és sikerül annyi energiát összeszednetek, hogy egy erőteljes vídám hétfői indítással egész hétre elég legyen.

Boldog hétfőt és kellemes hetet mindenkinek!

Végre eljött a Szenteste, remélhetőleg mindenki sikeresen átvészelte az ajándékkeresés és a tömeg által kiváltott stresszt. Ha esetleg még mindig benned van a negatív élmény jöjjön hat ok, amiért érdemes a tülekedést szeretni: