Hosszú éveken keresztül semmilyen extra tartalmat nem jelentett nekem az államalapítási ünnep. Amikor hétvégére esett, akkor csak simán tudomásul vettem, a hétköznapi szabadnapnak örültem, a négynaposra szerkesztett hétvégéknek ujjongtam. Ha elkiáltotta magát valaki, hogy „Tűzijáték!”, nem rohantam lobogó hajjal az ablakhoz, mindent eldobva a kezemből, szóval nem voltam túl nagy augusztus 20. rajongó.
Három – négy éve azonban rákaptam az ízére...