A kedvenceinket igyekszünk valamilyen módon magunk köré gyűjteni. A kedvenc színünket ruhával vagy tapétával építjük be az életünkbe. A kedvenc zenekarunkról ált suli alatt a szobánk falára ragasztunk egy méretes posztert, később pedig megszerezzük az összes létező CD-jét. Aki szereti a macskákat, az az évek során összehalmoz több száz macskás képeslapot, plüss és faragott verziót természetesen minden létező méretben és színben. Mindent megveszünk, összegyűjtünk, kedves, örökké támogató környezetünk szerint mániákusak leszünk. Nincs ez másképp akkor sem, ha mániánk tárgya Budapest.
Ülök a padon és himbálom a lábam. Ovis voltam, mikor utoljára átéltem ezt az élményt, akkor még azért, mert méreteimből adódóan nem ért le a lábam a földig. Most viszont egy jól megtermett gödör van alattam, így a lábam vígan lóbálhatom.
...
Október, az egész világon, a mellrák elleni küzdelem hónapja. Az Egészség Hídja Összefogás idén kilencedik alkalommal október 2-án, szombaton rendezi meg a Lánchídi sétát – természetesen csupa rózsaszínben.
Mi ott leszünk! Ugye, ti is jöttök?
Környezetem bizonyos elemei néha felvilágosítanak: netfüggő vagyok. Én? Biztos nem. Mármint azt nem tudom, hol kezdődik az orvosi kategória, de életem tudatos szervezését nem gondolom betegségnek. Tény, hogy nagyanyáink a ház előtti lócára ültek ki, ha „csetelni” szerettek volna valakivel, és nem vonultak el a hátsó szobába, de hogy is hasonlíthatnánk össze a mai kort egy olyan korral, amikor az emberre egész életében nem zuhant annyi információ, mint most ránk egy nap alatt. Mivel a világ felgyorsult, nekünk is fel kell gyorsulnunk. Igenis használni kell azokat a technikai eszközöket, melyek segítik az életünket.
Nem egyszerű közlekedni a városi dzsungelben. Több millió ember próbálja nap, mint nap átverekedni magát a város egyik részéből a másikba. Nagy kihívást jelentő feladat ez, akár autóval, akár BKV-val próbálkozunk. Pláne, ha belebotlunk egy jó kis dugóba.
Tarzan! Kölcsönadnád az indádat?