Az egész úgy kezdődött, hogy nyaralni vágytunk, és ahogy az nálunk lenni szokott, minden egyes kis részletét mi szerveztük az útnak. Leboltoltuk Ernővel, hogy az én dolgom a keretterv biztosítása, az övé a részletek, kiváltképp a sport és a szállás kérdése. Így történt aztán, hogy mivel olcsó és jó szállást szerettünk volna, gondoltunk egyet és regisztráltunk a couchsurfing.org-ra.
Volt még kb. három hetünk az indulásig, úgyhogy úgy gondoltuk, ez mindenképp elég lesz arra, hogy valaki visszaigazolja a kérésünket. Az oldal lényege ugyanis, hogy egy nagy közösségbe gyűjti az utazni vágyókat. Lényegében ez is egy közösségi portál, csak itt mindenki ugyanazért van fenn: imád utazni és új emberekkel megismerkedni.
Őszinte leszek, ha én egyedülálló nő lennék, nem biztos, hogy belevágnék, vagy lehet, hogy csak nőket fogadnék. De így, hogy együtt élek a világ egyik legkalandvágyóbb emberével, óhatatlanul is ragadnak rám a dolgok, és azt veszem észre, hogy napról napra nyitottabb vagyok emberek, kultúrák, nézőpontok és úgy általában minden iránt.
Ahhoz, hogy Téged befogadjanak, jó, ha rendelkezel némi referenciával és pár baráttal, hiszen úgy befogadni egy vadidegent, hogy semmi megerősítést nem kapsz róla, az elég para tud lenni. Nem mintha még soha életemben nem szorultam volna én idegenek segítségére, vagy fogadtam volna be én alig ismert embereket, de a gondolat elsőre tényleg merész. Így viszont, hogy van egy jól kifejlesztett visszajelzési rendszer, az ember egyből láthatja, hogy a másikat hányan fogadták már, meg voltak-e vele elégedve, megbízható-e, stb.
Az adatlap igen részletes, a kedvenc könyvtől elkezdve, a hol éltél már kérdésen át a szabályaidig mindent leírhatsz magadról. Tudsz feltölteni képeket, vagy videókat is, és Te döntöd el azt is, hogy a vendégeknek csak egy matracot nyújtasz, vagy reggelivel kombinált városnézést is. Itt minden a Te választásod szerencsére, semmi nem kötelező (nincs minimum fogadási előírás), nincs megszabva, hogy kinek mit kell nyújtanod (kanapé, vagy külön szoba, esetleg egy ház alatti szauna), egy a lényeg: legyél megbízható és nyitott.
Nekünk idáig nagyon nagy szerencsénk volt. Első vendégünk "Dzsíff" volt Kanadából, ahogy Susie mondta, az új-zélandi barátunk. Dzsíffel átfedésben érkezett egy kedves kiwi házaspár, a héten pedig lengyel gyógypedagógus lányok húzzák meg magukat nálunk. Volt, akinek nagy terülj-terülj asztalkámat rendeztünk, volt, akit elvittünk városnézésre, a Balatonhoz, vagy épp egy kedvenc éttermünkbe is, de volt, akiknek tényleg csak szállást tudtunk nyújtani.
Ez egy nagyon rugalmas rendszer, és így, hogy semmi sem kötelező, az is lehet, hogy az elején úgy vagy vele, hogy adsz egy ágyat és egy fürdőt, ossza be, de úgy megkedveled az illetőt, hogy végül az egész hétvégédet vele akarod tölteni és akár este tízkor is képes vagy nekiállni dobos tortát sütni a kedvéért.
És hogy némi kételyt eloszlassak: nem túlzottan valószínű, hogy sorozatgyilkosok mennének az ember otthonába (azért vannak a referenciák, hogy csekkolhasd az illetőt), a sorozatgyilkosok általában meghívás nélkül érkeznek, nem regisztrálgatnak ilyen oldalakra, mint ahogy nem vesznek részt egy El Caminon sem. Az utazók az élményért utaznak, nem keverendő a turistákkal, az utazók boldogok, ha úton vannak, nem riadnak meg az új helyzetektől, mindig váratlan dolgokkal találják szembe magukat és nem élnek vissza más vendégszeretetével. Nem kötelező hetente vendéget fogadni, sőt, havonta sem, akár hónapokra inaktív is lehetsz, ha épp úgy hozza az életed. Nem csak azokhoz mehetsz vissza, akiket már fogadtál, bár akkor mi már elég jól állnánk az Új-Zéland, Malajzia, Kanada, Lengyelország úti célokkal. Nem kell főznöd, elvinned várost nézni, vagy órákon át csacsorászni, de amint rájössz, hogy milyen szuper lehetőség ez arra, hogy más emberek életét megismerd, és bemutasd a mi kis országunkat, hagyományainkat, történelmünket és gasztronómiánkat, Te magad nem akarod majd ezeket a lehetőségeket kihagyni! Nem kell ahhoz huszonévesnek lenned, hogy kiélvezd a CS nyújtotta előnyöket, mi rengeteg 40-50 év közötti egyedülálló anyukával is találkoztunk az oldalon. A fiatalság ugye nem kor kérdése! És igen, jó páran ismerkedésre használják az oldalt, nemtől, kortól, vallástól függetlenül, nem egy adatlapon olvastam, hogy a couchsurfing.com-nak köszönhetik életük párját. Vajon ez tényleg olyan rossz lenne? Ráadásul kihagyhatatlan lehetőség a nyelvtudásunkat trenírozni!
Mivel mi mind a ketten imádunk külföldi emberekkel ismerkedni (szedtünk már össze fogfájós német párt az utcán, akiket beprotezsáltunk a kedvenc fogorvosunkhoz), éltünk már külföldön és egyébként is odavagyunk mindenért, ami újdonságot hozhat az életünkbe, így nekünk nagyon bejött ez a móka. Utazni a világ legjobb dolga, azonban sajnos nem mindenki bír Paris Hilton pénztárcájával. Az év azon napjaiban azonban, amikor nem mi fogunk valakiknél megszállni, élvezni a vendégszeretetüket, kipróbálni pl. a világ legjobb eperlekváros-tejszínhabos palacsintáját Stockholmban, vagy az aranynál is drágább nemzeti bogyófélét Finnországban –ahogy mi tettük-, akkor kinyitjuk mi az ajtónkat, hortobágyi palacsintástól, dobostortástól, mákos tésztástól.