A szülői fészekből előbb-utóbb kiköltözünk. Érettségi után ki végleg, ki ideiglenesen, de húszas éveik elején azért már illik végleg. Ilyen-olyan megfontolásból van, aki marad, de azért valljuk be, mindenkinek kényelmesebb, ha megyünk.
Húsz év azonban sok idő. Főleg ha apróságok, csecsebecseék, lim-lomok gyűjtögetéséről van szó. Márpedig a kamaszkor tipikusan ennek a tevékenységnek az időszaka. Óvodai rajzok; tejfogak (ha nem adtuk oda a fogtündérnek, akiről a mi gyerekkorunkban még nem nagyon hallottunk); az első körömlakkos- és parfümös üvegcsék; kézzel papírra írt szerelmes levelek; a technika órán készített felismerhetetlen remekműveink; oklevelek; mozijegyek; jól-rosszabbul sikerült dolgozatok; emocionális fiúknál az első óvszeres doboz; ballagási tarisznyák, szalagok; szárított virágok és plüssállatok végtelen garmadája. Mindegyik elfoglalta már fix helyét a polcon és a szívünkben, minden portalanítás után felidézzük, amit vele kapcsolatban fel lehet, és megnyugtatóan vesszük tudomásul, hogy az öribarinál tett látogatáskor mindig viszont látjuk a megfelelőjét. Na, de mi legyen a gyermekkorunk színes montázsát alkotó mozaikdarabokkal a költözéskor? Többször megállapítottuk már, hogy nem vagyunk egyformák. Nincs ez másképp most sem.
Bár méret szempontjából az ötödik legnagyobb és történelme a rómaiakig nyúlik vissza, mégis minden leírás azzal kezdődik, hogy magyarázni kell, bizonygatni kell, hogy a Tolnai borvidék igenis aktívan jelen van napjainkban, és a semmivel sem marad le minőségben a többi borvidék mögött. Bizonyára Nektek sem a Tolnai jut eszetekbe először, ha fel akarjátok sorolni a 22 borvidéket, éppen ezért talán most tudunk a legtöbb újdonsággal szolgálni Nektek.
Persze az, hogy hol helyezkedik el, talán még egyértelmű, de nem árt pontosítani, főleg azért, mert tényleg nagy a területe. Nehogy eltévedjetek. Közigazgatásilag a borvidékhez tartozik Tolna megye csaknem egész területe, Baranya megye és Fejér megye déli része. A borvidék központja a Mezőföld és Hegyhát találkozásánál, a megye geometriai közepén, egy festői szépségű kis faluban, Kölesden van. Földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el.
Azzal sem árulunk el nagy titkot, hogy dombos vidék szélvédett lankái nagyon jó terepet biztosítanak a szőlőknek, melyek többnyire enyhe lejtésű, kedvező, délies kitettségű domboldalakon létesültek.
Mielőtt továbbhaladnánk a borvidékeken, ismét tartunk egy lélegzetvételnyi szünetet, és teszünk egy kis kitérőt a szépírás világába. Bölcsész lévén számomra a bor szó hallatán az elsők között Hamvas Béla jut eszembe. Bár ő mindig mindenhol megérdemelné, nem szeretnék most az ő méltatásába fogni, mert tőlem sokkal jobb tollú hozzáértők méltatták már őt, mellettük az én szavaim nagyon kevésnek hatnának. Természetesen "A bor filozófiája" című műve miatt említjük meg most őt. Idéztünk tőle már akkor is, amikor a Balaton borrégió Somlói borvidékén jártunk, de most az egész kötetet ajánljuk figyelmetekbe.
Hazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentősebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék. A borvidékhez tartozó hegyközségek: Mór és Pusztavám Közös Hegyközség, Csókakői Hegyközség, Vértesalja Hegyközség, Velence-tavi borok.
2010. október hetedikén olvashattátok a bevezetőt a Magyarország borrégióit és borvidékeit és borait és szőlőfajtáit bemutató sorozathoz. Majdnem egy év telt el, és közben hagytunk egy kis szünetet, tartottunk egy kis kitérőt, megvárva az újabb szüretes-mustos-újboros időszakot. Szeptember vége lévén újra javaslom, hogy kapjátok elő kedvenc borospoharatokat, és induljunk tovább kicsiny országunk nagyon színes, változatos szőlészetei és borászatai meglátogatására. Valószínűleg a legtöbb helyszínre csak virtuálisan jutunk el (együtt biztosan...), de remélem, mindenki felvette életcélként az összes magyar borvidék felkeresését, és az összes magyar bor megkóstolását.
Sajnos a magyar televíziós, mozis mesékkel foglalkozó sorozatunk a végére ért. Korántsem sikerült minden alkotót, és minden alkotást bemutatnunk, de remélem, sikerült néhány tippet adnom ahhoz, hogy hol keresgéljetek, ha nosztalgiázni támad kedvetek. A világhálót lehet áldani és lehet átkozni, de az tény, hogy sok olyan felvétel került fel a videómegosztó oldalakra, melyeket kár lett volna a családi almáriumban porosodni hagyni. Köszönet minden olyan feltöltésért, ami nem hagyja feledésbe veszni az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek gyöngyszemeit, ritkaságait.
Amikor próbáltam valami közöset keresni a ma bemutatásra kerülő animációs filmekben, akkor fedeztem fel, hogy bizony mindegyik vándorlásról, kalandozásról, utazásról szól. A magyarok útja az őshazából Pannóniába; a nyolcadik kerület etnikailag vegyes társaságának időutazása; egy amatőr űrkutató és egy pöttyet túltáplált macskájának űrutazása; és a sok-sok emigráns vándorlása az álmok országába. Ez a 21. század kínálata, ha magyar animációs filmekről van szó.
A 1990-es évek nagy fordulattal kezdődött Magyarországon. Ennek rengeteg következménye volt természetesen. Az egyik változás sajnos az, hogy a magyar animációs filmek készítésének aranykora elmúlt. Az 1990-től 2000-ig tartó évtizedben csak kevés, képernyőre alkalmazott mese készült itthon, ezek is javarészt koprodukcióban más nemzetekkel.
Ahogyan azt a múlt héten ígértem, most a nyolcvanas évek második felével folytatjuk.