
Ha szóba kerülnek a magyar mesefilmek, akkor Gusztáv személye és a Mézga család tagjai kihagyhatatlanok. Ezekért az alkotásokért nagyban hálásak lehetünk Nepp Józsefnek, aki rendezőként jegyzi ezeket az alkotásokat. 1957-től a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, 1957–1961 között háttérfestőként, 1961-től a gyár rendezőjeként. A 90-es évek végén innen ment nyugdíjba.
Ha van valaki, akiket senkinek nem kell bemutatni, akkor Mirr-Murr, Süsü és Pom-Pom biztosan ilyenek. Ezeket a figurákat főként rajz- és bábfilmekből ismerhettük meg, melyek megálmodója Csukás István, aki a hatvanas évek közepén fordult a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön.
A Vuk, a Szaffi, az Erdő kapitánya, a Sárkány és papucs pedig annak a Dargay Attilának köszönhetőek, aki 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője volt, 1951–54-ig a rajzfilmgyártásban gyakornokoskodott, 1954–57-ig tervező volt, 1957-től rendező lett. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, nevettetni.
A felsorolásban csak a jéghegy csúcsát sikerült bemutatnom. Egyrészt azért, hogy bevezető ne nyúljon túl hosszúra, másrészt azért, hogy az elkövetkezendő hetekben is találkozzunk új nevekkel. Szóval mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy az előttünk álló - ugyan egyre rövidebb, de még mindig - sötét, téli estéken töltsük házimozizással az időt. Poroljuk le vagy szerezzük be hétről-hétre a felelvenített meséket, filmeket és nosztalgiázzunk látástól elalvásig.
Mindenkinek jó szórakozást!