1973-ban megalakul a Hortobágyi Nemzeti Park, megjelenik az Omega együttes ötödik stúdióalbuma, megszületik Schell Judit és Antal Nimród. De számunkra a két legfontosabb esemény, hogy elindulnak hódító útjukra a "A kiscsacsi kalandjai és a "Mikrobi" című sorozatok. Előbbivel kapcsolatban én nagyon sokáig képzavarban éltem, ugyanis tudtam, hogy Mirr-Murr egy macska, és nem értettem, hogy akkor a mese címében miért egy kiscsacsi szerepel. Természetesen a mostani "kutatómunkám" során ez is tisztázódott. Mikrobi pedig az a szereplője a magyar meseuniverzumnak, aki számomra mindig is a Jetson család előfutára volt. Bár a Jetson család házvezetője egy "hölgyrobot", de nekem mindig is Mikrobi jutott eszembe róla.
"...az első magyar bábanimációs sorozat volt, amely kifejezetten a Magyar Televízió megrendelésére készült.” – emlékszik Csukás István a comment.blog-on. Ma már kevesen emlékeznek rá, de a Mirr-murr televíziós pályafutása nem a bábfilm-sorozattal kezdődött. A hatvanas évek közepe felé az akkoriban induló fiatal költőtől, Csukás Istvántól, Kerekes Klára kért néhány gyerekeknek szóló történetet, amelyeket Esti meseként felolvashatnának a televízióban. Abban az időben ugyanis - főleg a pénzszűke miatt - gyakran azt az egyszerű megoldást választották, hogy egy színész, vagy színésznő olvasta fel az esti meséket. A felkérésre Csukás írt is néhány mesét, ezek voltak az ős Mirr-Murr epizódjai. (Az "Egy szürke kiscsacsi" 1967-ben kerülhetett a gyerekek könyvespolcaira.) A tv-ben Rebró Mara színésznő olvasta föl az Esti mesében 1965. szeptember 7-étől. A ’65-ös Kiscsacsi még nem bábanimáció volt, hanem úgynevezett „makettes mese”, és többször is megismételte a Televízió. Később Csukás István ezeket a történeteket bővítette ki és dolgozta át mesekönyvvé, amelynek részben egy szürke kiscsacsi, részben pedig Mirr-murr volt a főhőse. Tehát kezdetben a Mirr-murr-sztorik középpontjában még nem egészen a kandúr állt. De ahogyCsukás István tovább gombolyította a történet fonalát, Mirr-murr vált a főszereplővé és ez így ment át később a bábfilmbe is. Mirr-murrból összesen 4 széria készült, tehát 52 epizód. A gyerekkönyvek megjelenését egyébként folyamatosan figyelték a Televízió Gyermek- és Ifjúsági osztályának szerkesztői, dramaturgjai, ha valamit jónak találtak, akkor megpróbálták televízióra alkalmazni. Bálint Ágnes volt az, aki fölfigyelt a fiatal Csukásra. Az úgynevezett irodalmi forgatókönyvet Csukás írta, a képes forgatókönyvet pedig Foky Ottó készített el. A mesélő személyének kiválasztására Foky így emlékszik: "Én találtam ki, hogy Halász Judit meséljen, mintha egy anyuka mondana esti mesét a gyermekének. Mint az ágyú, olyan szerelmes voltam belé akkoriban. Jó választás volt, mert jó volt vele dolgozni."
Foky Ottó számos interjúban elmondta már, de nem lehet elégszer elismételni, hogy mennyire aprólékos és hosszadalmas munka egy animációs film elkészítése. "A lépkedést úgy csináljuk, hogy az a lába, ami marad, az le van tűzve, a másik lábát pedig milliméterről milliméterre mozdítjuk. Ha azt mondom, hogy egy lépés egy másodperc (az nagyon gyors lesz), akkor az huszonnégy kocka addig, amíg leér a következő lába a földre. Persze úgy kell letűzni, hogy ne mozduljon el. Aztán váltunk, ezt a lábát tűzzük le, és a másik lábát vesszük föl, és az mozdul előre huszonnégy kockán keresztül. A bábosoknál ez őrült komplikált, mert mi nem tudjuk lerajzolni, mint a rajzosok pausz papírra, és utána visszapörgetni a cellt, vagy a rajzlapot. Ők látják a mozgást. Nálunk észben kell tartani, hogy a figura mozdulatának milyen pályája van." Ha szeretnénk feleleveníteni, hogy hogyan is néz ki ez a mozgás, akkor íme az ismerkedős rész.
{youtube}NYkuDi-lMpI{/youtube}
A Mikrobival kapcsolatos kezdetek felidézésében is a comment.blog-on találhatunk értékes információkat. "A hatvanas években nem csak Iskolatelevízió okította az ifjúságot, hanem Iskolarádió is. Persze a szerkesztők mindig kísérleteztek a szórakoztatva tanítással, így született meg a rádióban a Mikrobi című műsor. Ekkoriban Kovács Béla volt a Televízió Ifjúsági- és Gyermekosztályának főszerkesztője, és a kisfiának minden vágya az volt, hogy rajzfilmen is láthassa Mikrobit. A gyermek addig nyaggatta az édesapját, hogy ő végül megbízta Bálint Ágnest a forgatókönyv megírásával, aki neki is ült, és megírt tizenhárom epizódot.
A rádiós Mikrobi részei 30 percesek voltak, és összesen 41 részt hallhattak a hallgatók. Az első adás 1969. 07. 21-én hangzott el, az utolsó pedig 1972. április 10-én szállt ki az éterbe. A televíziós változatból két szériát láthattak a nézők, az elsőt ’73-74-ben 8 résszel, a második ’75-ben 5 résszel. Mind a rádiós, mind pedig a televíziós változat azt az üzenetet próbálta közvetíteni – a főleg kamaszkorú – közönség felé, hogy a mi világunkon kívül rengeteg lehetséges világ létezhet.
Különleges rajzfilm a Mikrobi, kevesen tudják, de a sorozatban a rakétát számítógép rajzolta. Ez a megoldás akkoriban Európában is újdonságnak számított. „A Központi Fizikai Kutató Intézetnek volt egy számítástechnikai fejlesztő részlege. Animációs programot kellett fejleszteni. Igen egyszerű módszerekkel, hiszen akkor még 360 k volt egy winchester. És ezen belül kellett megoldani olyan feladatokat, amelyek ma másfél-két gigás területet igényelnek. A rakétát megrajzoló program azonban nem ott készült, hanem egy Karsai nevű programozó srác írta meg otthon. A lángokat viszont kézzel kellett megrajzolni, kifesteni.”
A Mikrobi folytatása többször is szóba került, de sajnos – különböző okok miatt – mindig elmaradt. Pedig manapság mindennél nagyobb szükség lenne egy vagy több olyan műsorra, ami a gyerekek figyelmét az eredménytelen, lélekölő elfoglaltságok helyett a lényeges információk, a valódi érdekességek felé fordítja.
{youtube}ayuzulEuvcs{/youtube}