Az előző összefoglalónkat a hetvenes évek végén hagytuk abba. A nyolcvanas évek nagyon eseménydúsnak számítottak az egész világon. MTV, videóklipek, videómagnó, narrátoros filmek, Flashdance, Dirty Dancing, válltömés, répanadrág, neonszínek, erős smink, diszkóőrület - hogy csak a jéghegy csúcsát említsem. És legalább ekkora volt a nyüzsgés a magyar mesefilmek háza táján is.
1981-ben készült el Jankovics Marcell keze munkája nyomán a Fehérlófia című film, mely nem teljesen egyezik meg az Arany László által gyűjtött és átdolgozott népmesével, mivel a film az alkotók szándéka szerint a pusztai népeknek állít emléket, és témájában a hun, avar, magyar mondavilágokból merítkezik. A mű elnyerte 1984-ben Los Angelesben a "Minden idők legjobb rajzfilmje" díjat. Mindenképpen szerezzük be DVD-n.
1982-ben a franciákkal együtt alkottuk meg Az idő urai című filmet. A film megítélése igencsak érdekes. A kritikák (gbr87.sfblogs.net, Filmvilág, port.hu, filmkviz.hu) szinte kivétel nélkül húzónevekként említik Moebiust, a francia képregényrajzolót és a Pannónia Filmstúdiót, mert a grafika, a látványvilág kifogástalan. Jó nézni ezt a filmet. Viszont a sztorival van egy pötty probléma, mert sajnos nem sikerült éles határt húzni a műfajok között, így sci-finek mese, mesének sci-fi. Én minden esetre javaslom, hogy felnőtt fejjel is mindenki legalább egyszer nézze meg, a gyerekeket pedig bátran ültessük le elé. (DVD)
A Hófehér, 1983-ból Nepp József egész estés, nem elsősorban gyermekeknek szóló rajzfilmje, amely szintén a hazai rajzfilmtörténet egyik legendás, nemzetközi sikert aratott darabja. Ez az alkotás hozta meg Nepp József számára az életműdíjat a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon 1984-ben. A Hófehér, amint a címe is utal rá, a Grimm testvérek Hófehérke történetének némileg elferdített változata, paródiája. Azt már a sorozatoknál is gyakran kiemeltük, hogy a rajzok és az animálás profi kivitelezése mellett nagyon fontosnak tartották, hogy kik szólaltatják meg a szereplőket. A Hófehér esetében igencsak impozáns a lista: Halász Judit, Béres Ilona, Kállai Ferenc, Körmendi János, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Sztankay István, Szombathy Gyula, Tábori Nóra, Hacser Józsa, Balázs Péter, Harsányi Gábor. Míg Jankovics Marcell a mitoligikus témák, addig Nepp József a fanyar humor nagy mestere. És ez a Hófehérben is végig tapasztalható. (DVD)
A múltkori összefoglalónkban is megállapítottuk már, hogy bizony a témaválasztás szempontjából nagyon sok területet bejártak a rajzfilmalkotóink. Ezt a szép hagyományt megőrizték a nyolcvanas években is, és az eddig említett mítikus, tudományos-fantasztikus és népmesei hagyomány után a magyar szépirodalomhoz fordult témáért Dargay Attila, és Jókai Mór Cigánybáró és Szaffi című művei alapján írt mesét. 1984-ben készült a 18. század első harmadában játszódó mese. A mostani összeállításban felsorolt alkotások közül véleményem szerint ez az, ami legközelebb áll a gyerekekhez, de ezzel együtt ugyanannyira leköti a felnőtteket is, mint az eddig felsoroltak.
És végül, de nem utolsó sorban a nyolcvanas évek derekán készült el Foky Ottónak az Éljen Szervác! című egész estés animációs filmje. Ebben a kevésbé ismert filmben Szervácot, a nagy vadászt ünneplik 70. születésnapján régi barátai, azok az állatok, akikkel vadászkalandba keveredett utazásai során. Mindeképpen érdemes rászánnunk azt a 61 percet.
Legszívesebben az összes filmet belinkelném, de egyrészt hülyén nézne ki annyi doboz egymás alatt egy oldalon, másrészt senkit nem akarok kiragadni a kötelezettségek mókuskerekéből. Úgyhogy itt a Szaffi, jó szórakozást, a többit pedig nézzétek meg máskor. Jövő héten folytatjuk a nyolcvanas évek második felével.
{youtube}IC8ziBfWGYE{/youtube}