A Zsebtévében Móka Miki szórakoztatta a tévé képernyő előtt és a stúdióban ülő gyerekeket. 1965 és 1979 között Levente Péter alakította Mikit, majd Gyabronka József vette át a szerepét. Állandó szereplők voltak Hakapeszi Maki, a Versmondó lány, Hiszékeny úr vagy épp Furfangos Frigyes mester.
{youtube}YLTW2puk-30{/youtube}
.
.
A Cigánykerék című műsor annak idején számomra kicsit megfoghatatlan volt. Három bohóc a stúdióban, falak nélkül, és se eleje, se vége annak, amit mondanak vagy csinálnak. De most visszanézve a főcímet kellemes borzongás futott rajtam végig, mert jó volt visszaemlékezni ezekre a délelőttökre. Kamilla, Lala és Teó különbnél különb módokon harangozták be a képernyőre kerülő meséket, és gondoskodtak róla, hogy a mesék közötti szünetekben se unatkozzunk.
{youtube}0oOrVVHRrQo{/youtube}
A Kéménymesék már átdolgozást is megért, hiszen a tetőről beköltöztek a padlásra a szereplők. A szereplők alatt pedig Csankó Zoltánt értem, és a tetőn a kéményseprő kefe, a padláson pedig a mumusok voltak a pajtásai. Sajnos a tetős verzióról nem találni felvételt, de a padlásosat örömmel osztom meg veletek.
{youtube}qpD7BbKt3Zg{/youtube}
A Cimbora című műsor 1973-ban indult a Magyar Televízió műsorán és azóta is töretlen lelkesedéssel fut. A műsor olyan örök érvényű irodalmi műveket dolgoz fel, amik nem csak kötelező tananyagok, hanem a magyar kultúra elengedhetetlen részét képezik. Nemcsak az írók, de a rendezők, mint például Kardos Ferenc, Karinthy Márton, Szász János is a halhatatlanok közt vannak az előadókkal együtt, akik közt olyan neveket találunk, mint Gryllus Dániel, Gálvölgyi János, Halász Judit, Sebő Ferenc és még sokan az örök érvényű előadók közül. Rendező Weininger Gabriella, szerkesztő É. Szabó Márta. További kulisszatitkok a Népszava internetes oldalán.
{youtube}NY-f56HSskU{/youtube}
A Kölyökidő - Kamaszodó Kamaszadó a kultúra és a tudomány mellett már életvezetési (csajozás, pasizás, puskázás, bulizás) tanácsokkal is ellátta a kiskamaszokat. A fél ország szerelmes volt valamelyik tagjába a stábnak, és levelekkel árasztotta el a szerkesztőséget. 1989-től 1997-ig volt műsoron, és olyan személyiségeket adott a magyar médiának, mint Acél Réka, Szekeres Nóra, Kovács Róbert vagy Dombóváry Kristóf. Ma is ráférne a felcseperedő kölkökre egy hasonló összeállítás, hogy utat mutasson nekik az egyre felszínesebbé váló világban. Egy honlap nemcsak az akkori eseményeket őrizte meg, de nyomon követi a kölyökidős pályafutását.
{youtube}SZMtpjmqCBE{/youtube}
És végül egy tévéképernyőn kívüli, de a mesékkel kapcsolatban kihagyhatatlan csatornáról kell még megemlékeznünk. A magyarországi távközlési és telekommunikációs társaság (a neve az évtizedek során cserélődött) működtetésében volt elérhető a mesemondó szolgálat. 1956 április 15-én indult Kolozsvári Grandpierre Emil Mátyás király felesége című meséjével. Napjainkban sajnos már nem működik, de talán a retrohullám egyik fellángolásaként ennek az újraélesztésére is sor kerül.
Az elmúlt hetekben olvasott cikkek megírása során rengeteg névvel, adattal, kulisszatitokkal, archív anyaggal, fotóval, videóval találkoztam. Igyekeztem a legérdekesebbeket összeválogatni nektek, remélem, tetszett, amit láttatok. Úgy érzem sok olyan alkotás maradt ki, ami pedig említést érdemelt volna, de sajnos gyakran nehéz érdemleges információt találni, néha így is bajban voltam. Mindenkit csak biztatni tudok arra, hogy kutakodjon tovább, merüljön el gyerekkorának emlékeiben, és ne fogadja el feltétel nélkül azt, ami napjaink médiájából befolyni akar a szemünkön. És végezetül engedjétek meg, hogy kissé komolyra fordítva a szót Ady Endrét idézzem: "...nincs élőbb a mesénél, S mese ellen minden káros."