Véleményem szerint a versek, dalok nagy része akkor születik, amikor írójuk rossz lelkiállapotban van. Ide citálnék egy sort a Pál Utcai fiúk: Sorozat c. számából: „lecsúszol, hogy verset írhass”.
Ha elfogadjuk ezt a felvetést, akkor talán logikusnak tűnik az a következtetés is, hogy ha az ember szarul van, akkor saját magával (saját maga bajával) van elfoglalva, így könnyen az önzőség is teret nyerhet.
A belső magány pedig igen durva, önző párkapcsolatokat eredményezhet. A Holnap hajnalig c. szám valami ilyesmit jelent számomra. Elnézést kérek azoktól, akiket zavarnak a durva szavak. Nem mindig visszafogottan használom őket, mert így jobban tudom az érzelmi szélsőségeket érzékeltetni.
{youtube}DQZHfXhbO5A{/youtube}