A Bükk Magyarország sokak szerint legszebb hegysége. Az erdőkben, mezőkben, dombokban, hegyekben gazdag táj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt - olykor hatalmas méretű vagy emeletszerűen elhelyezkedő - pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak.

Az Észak- Magyarországi tájba illeszkedő borvidék a Bükk déli, délkeleti lejtőin, az Egri és Tokaj-hegyaljai borvidék között terül el mintegy 2200 hektáron. A híres vidék két nagyhírű szomszédjának árnyékában még nem tudta kialakítani önálló arculatát.

Eddig - nem teljesen szándékosan, de - talán azt a látszatot keltettem, hogy a bor a léhaság, a könnyelműség, a mámor itala. Írók, költők, zenészek jelentek meg az eddigi boros cikkekben itt a fityiszen, na de most...

Ma egy programot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Természetesen boros programot. De nemcsak a borról szól.

A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A Kárpátok hegykoszorúja óvja a medencét a zord időktől, a Mátra hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden jóval ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjenek. Ez a hely az, „ahol a nap és a hegy összeér”. Az itt készült fehér borok elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek.

Ma az egyik legismertebb boros dalt ajánlom figyelmetekbe. A borkedvelők minden bizonnyal ismerik, a reggae kedvelői valószínűleg még inkább, hiszen a UB40 által a sikerlisták élére juttatott Red, red wine című nótáról van szó. A dal köszönettel tartozik a UB40-nak a hírnévért, de jó, ha tudjuk, hogy a dalt eredetileg Neil Diamond írta és rögzítette. Április tizenharmadikán zajlott a felvétel. Ez azért különösen kedves számomra, mert én is - "néhány" évvel a dal után - ezen a napon születtem. Neil Diamond előadásában 1968-ban jelent meg a "Just for you" című albumon, a UB40 pedig a "Labour of Love" albumon adta ki 1983-ban.

Több, mint 27000 hektáros területével a Duna-Tisza-közének nagy részét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok-megye tiszazugi és jászsági területeit magába foglaló Kunsági borvidék messze a legnagyobb szőlőtermő régiónk.

"Áztatnám ajkamat borús, bíbor borokkal,

„Ha az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemcsékkel telik meg, s ezek a szemcsék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút.” Hamvas Béla írt így az alföldi borokról, és aki kóstolta már ezeket a borokat, tudja, hogy igaza van.

Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, majd a mezővárosok határában fejlődött tovább a szőlőtermesztés. A Tisza jobb partján, a déli országhatárhoz közeli homokbuckák szőlőtermesztése régi időkre nyúlik vissza.

A borvidék szőlő- és bortermelésének kezdetei pontosan nem ismertek, az erre vonatkozó feltételezések vita tárgyát képezik. Annyi biztos, hogy 1075-ből való az első írásos emlék, mely említést tesz a folyók árterében kialakult lugasos szőlőművelésről. A további története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez. Az úgynevezett "homokveszedelem" - ami az erdők kivágása és az ősgyep feltörése révén meginduló futóhomok káros hatását jelenti - leküzdésében a szőlőtelepítés a gyümölcstelepítéssel együtt rendkívül fontos szerepet játszott.