2010. március 18., csütörtök 07:00

    Tehetség és siker

    Írta: O.

    Híres lesz az egyik legjobb barátom! Annyira boldog vagyok, kiadják egy könyvét! Kiskorunk óta írogatunk mind a ketten. Én veresekkel és kisregényekkel rongáltam a környezetem, Ő meg képregényekkel szórakoztatott minket. Most Ő könyvet ír, én meg cikkeket (meg dögunalmas szerződéseket :P). Így aztán, amikor megtudtam, milyen komolyra is fordult nála a dolog, meghatódva olvastam a kiadó válaszlevelét. Kiadják a könyvét! Eszméletlen! Sebtében elő is túrtam az e-mailjeim aljáról a regényt, amely már egy éve ott pihen a postafiókomban. Számtalanszor neki akartam már futni, de Coelho mindig kiütötte a Barátomat a nyeregből.


    Most azonban félretettem az épp aktuális könyvemet és kinyomtattam ezt a kis remekművet. Aztán két este alatt elolvastam. Majd elkezdtem sms-ekkel bombázni szegény írót, hogy én miért is nem szerepelek a könyvében. Gondolhatjátok, értékelte a ’kritikámat’.


    Végül egy capuccino fölött kezdtünk el ’szakérteni’. Én elmondtam az összes észrevételemet, megjegyeztem neki, hogy milyen mondatai fogtak meg, melyek nem tetszenek. Elmeséltem, hogy itt a Fityisz.com-on hogyan is zajlik egy-egy cikk elkészítése, mire hívják fel a lektorok a figyelmünket, stb. Lényeg a lényeg, hogy egymás szavába vágva hadováltunk, mind a ketten nagyon lázba jöttünk. Magyaráztunk, mutogattunk, szinte ki is pirultunk a nagy elmélkedésben (én legalábbis biztos, a Barátom kellően szép barna volt ahhoz, hogy a pókerarca tökéletes maradhasson). Aztán egyszer csak kirobbant belőlünk a nevetés: úgy szakértünk itt mind a ketten, mintha bármit is értenénk hozzá!


    De aztán megnyugtattuk magunkat azzal, hogy mennyi író, festő, zenész fut be úgy manapság, hogy az égvilágon semmilyen előképzettségük nincs. Ott vannak például a zenés tehetségkutató műsorok, ahol gyök kettő másodperc alatt lehet egy villamosvezetőből énekes. Vagy felkapott kis táncos lesz abból a gyerekből, aki internetről tanult meg népi táncolni. És akkor még a világ leghíresebb festőit – akiket képzőművészeti iskola még csak messziről sem látott- nem is említettem!


    Hiszen pont ez a tehetség és a hobbi lényege! Ha tehetséged van, akkor anélkül is remekelsz, hogy bárki is trenírozta volna a tudásod, ha pedig valami a hobbid, azt szívből csinálod, lényegtelen, hogy mennyire értesz hozzá. Persze, aki igazán lelkiismeretes, és élni is akar azzal a tehetséggel, amivel a Sors megáldotta, az képzi magát. Sokszor a szülők és az adott személy felelőssége, hogy mit hoz ki a tehetségből. Én mindig is nagyon irigyeltem azokat, akiknek valamihez, bármihez istenadta tehetségük van. Sokszor agyaltam azon, vajon milyen érzés lehet a világ legügyesebb kártyavár építőjének lenni. Vagy milyen lehet a leghajlékonyabb embernek lenni. Úgy szeretném tudni, hogy milyen érzés lehet világsztárnak lenni, akiért milliók őrjöngnek a koncertjein, vagy olyan festőnek, akinek egyetlen képe annyit ér, mint a lottó ötös. Vagy annyira okosnak lenni, hogy mindig, ha egy rém bonyolult jogi kérdést kell megoldani a világban, akkor nálam csörögjön a telefon.


    Sajnos azonban, hiába is kutatom hosszú évek óta kitartóan, hogy mihez is értek én a legjobban, egyelőre nem akarunk egymásra találni. Pedig, cserkész becsszóra mondom, rólam nem állíthatja senki, hogy nem keresem elég elszántan. Próbálkoztam tucatnyi sporttal, tűzzománcoztam, kreatívkodtam, írtam, csináltam saját céget, begyűjtöttem egy hátizsáknyi szakmát, tanultam nyelveket, szerepeltem filmben, énekeltem, modellt álltam, satöbbi, satöbbi…Az eget rengető tehetségem azonban mégsem akart előbukkanni. Így aztán mindezek maradtak csak hobbik.
    Azért nem adtam ám fel! Szó sincs róla! Még mindig hiszem, hogy egyszer csak az egyedülálló Tehetségem olyan váratlanul toppan be az életembe, ahogy a hívatlan vendégek szoktak. Lehet, hogy épp ülök majd a kanapén, melegítőben olvasgatok valami cikket a vadvízi evezésről. Elmegyek, kipróbálom, és Bumm!, fény derül arra, hogy én vagyok a világ legbátrabb raftingolója, aki halált megvető bátorsággal fog majd leevezni a Niagarán. Vagy épp egy nyaraláson leszek, becsípve táncolok valami görög félistennel és kiderül majd, hogy a görög népi tánc az én utam. Esetleg az állatkertben fogok nézelődni, amikor hangokat hallok majd, és ráébredek, hogy én vagyok a Suttogó. Értek a vízilovak nyelvén. Vagy akármi.


    Mindaddig persze, amíg ez kiderül, szabadidőmben próbálok minél több mindent kipróbálni. Azt hiszem, este össze is írom majd a ’Bakancslistám’, hogy mi mindent kell még felfedeznem a nagyvilágból, és magamból. És persze írok majd tovább hasonló sületlenségeket, mint amiket szoktam. A lektorok hajukat tépve kijavítják, Ti meg elolvassátok és kommentelitek, mert ez így olyan jó! Kikapcsol, feltölt, elgondolkodtat, fejleszt. És talán írok én is egy könyvet, mert az előző szőrén-szálán eltűnt, hét éve keresem hiába, tehát ha bárki tud valamit felőle, esetleg az Anyukám neki adta kölcsön azt a kéziratot, kérem, hogy juttassa vissza a szerzőhöz! Lehet, hogy már rég milliomos lehetnék! :P:D


    Kedves Olvasóim! Ti miben érzitek magatokat tehetségesnek?

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.