Néha magam is megdöbbenek azon, hogy mennyire érdekes az emberek hozzáállása bizonyos dolgokhoz. Magyarországon meg aztán különösen. Időnként azt veszem észre, hogy mi igazából imádunk panaszkodni, és mikor mindenki sír-rí, hogy minden rossz, akkor meg azért nyígunk, hogy mindenki erről panaszkodik. Valahogy úgy ragaszkodunk ehhez a szokásunkhoz, mint bármelyik másik káros szenvedélyünkhöz: a cigihez, a drogokhoz, az alkoholhoz, vagy a képzelt betegségeinkhez. És hogy miért tesszük mindezt? Mert biztonságérzetet ad nekünk, benne ülünk a jó meleg büdösben, de legalább ennek a bűzét már megszoktuk, ismerjük és kint meg lehet, hogy nincs ugyan büdös, de valószínűleg hideg van...