Néha elegem van. Elegem van a szürke hétköznapokból, elegem van a Magyar kollektív tudat által keltett pesszimista életszemléletből, az emberek irigységéből, az önzőségből és még sokminden másból. Elegem van abból, hogy ebben az országban szinte mindenki mástól várja a megváltást, elegem van abból, hogy csak a múltunkra vagyunk büszkék, és folyton ezt hangoztatjuk. Elegem van a nagy magyarországból, elegem van a mindennapi mocsokból, a teljességgel inkompetens politikusokból, és ebből az egész kuplerájból.
Néha járok masszázsra (nem, nincs benne szex). A masszőr kissé spirituális nő, akinél a masszás nem csak a masszírozásról szól, hanem miközben masszíroz megnézi a tenyeredet, odafigyel az energiáidra meg ilyenek. Persze lehet mondani, hogy ez mekkora humbuk, de masszírozni jól maszíroz, ezért a kiegészítő szolgáltatásért pedig nem kér pénzt, és érdekes dolgokat mond az emberről. Egyik ilyen komplex szolgáltatás során (amiben tényleg nem volt szex) azt mondta nekem, hogy nem vagyok ebbe az országba való. Ezen elgondolkodtam. Töltöttem már hosszabb rövidebb időt más országokban és eszembe jutott, hogy valahogy ott mintha jobban éreztem volna magam. Mintha egy másfajta közeg vett volna körbe, mintha a körülöttem lévő emberekből más energiát sugároztak volna. Elgondolkodtam, hogy akkor mi lehet a megoldás? Fogjam magam és menjek el innen? Végülis ez egy elég egyszerű negoldás, kiválaszthatom az országot ahol élni szeretnék, hülye gyerek nem vagyok, nyelveket beszélek, még diplomám is van, szóval hajrá bele lehet vágni. Persze kockázatos, itt a biztos állásom, itt a családom, itt vannak a barátaim, ide köt minden. Akkor miért hagynám el az országot? A hangulat miatt? Mert néha én is úgy érzem nem vagyok ide való? De ez mégis olyan lenne, mintha feladnék valamit, vagy elmenekülnék a probléma elöl az meg nem az én stílusom. Én inkább küzdök.
Néha járok sörözni. Egyik ilyen sörözés alkalmával előjött régi tervem, egy internetes rádió, egy saját portál megvalósítása. A sör és a beszélgetés megtette hatását, és még aznap este körbeírtam iwiw-en az ismerőseim között, hogy kinek lenne kedve részt venni egy ilyen kezdeményezésben. És jelentkeztek szép számmal, és elkezdett formálódni a fityisz.com.
És hogy mi is ez? Ez lesz a próba. A próba arra, hogy vigyünk egy kis változást a magyar kollektív tudatba. Mert nem akarom feladni ezt az országot, úgyhogy én is megpróbálok kicsit változtatni rajta. Mutatunk egy nagy fityiszt a pesszimista Magyarországnak, mert igenis optimistán kell élni, meg kell találni azokat a dolgokat amik boldoggá tehetnek minket, nem Isten áldására, meg az általa nyújott védőkarra kell várni. Nem Isten hoz ránk víg esztendőt, egyedül mi vagyunk képesek arra, hogy ebből a görcs országból egy vidám helyet varázsoljunk, ahol ha nyáron süt a nap örülünk neki, nem pedig azon sopánkodunk, hogy már megint milyen rohadt meleg van.
Szóval a fityisz.com-on megpróbálunk pozitív energiákat sugározni. Mindezt kúltúrával, gasztronómiával, meg egy csomó mindennel, ami éppen minket foglalkoztat. Meg szeretnénk mutatni, hogy igenis jó itt, mert bár valóban sok lehet a probléma a mindennapokban, de mégis ez az otthonunk. Én hiszek a változásban, remélem más is. Induljunk hát.
Jó olvasást.
B.