Megihletett engem is O. cikke az FB kapcsán. Nem kevés olyan dolgot tartogat a nyílt közösségi élet, amivel sokan nem is szembesülnek – szerencséjükre. Néhányan azonban megisszák a levét, és kénytelenek okulni belőle. Ez a szösszenet is legyen afféle gondolatébresztő, felkiáltó jel azoknak, akik még nem futottak bele a „Vámpírok és a csodagomb” történetbe.

Igyekszem nem túlságosan belemerülni az ingoványba, ezért a gyors keret. Adott két történet. Az egyikben egy iszákos apa, akitől gyermekei messzire menekültek, az éteren keresztül követi nyomon életüket. Mindent megtesz, hogy a legkülönfélébb módokon „üzenjen” nekik, és fenntartsa a szálat, amit szegény felcseperedett gyermekei már annyiszor elvágtak. A sok bántás, fájdalom, elmebaj után képtelenek kapcsolatot ápolni egy beteg emberrel. De ő követi őket, rájuk bukkan, sőt ismerőseiket is zaklatja.

A másik történetben egy idősebb nő nem tud szabadulni a gondolattól, beleszeretett fiatal kollegájába. Az intelligens barát kosztümjét magára öltve évekig „támogatja, segíti útját, ápolja lelkét”, miközben vadállat módjára irt el mellőle mindenkit, aki potenciális veszélyforrás lehet az ő kapcsolatukra. Persze a nő agyában egész más elképzelések élnek, mint a férfiéban. Aztán a bili kiborul, és minden világossá válik. A férfi munkahelyet vált, leszakad, de hála a közösségi hálónak a nő nyomon követi. Úgy is, hogy nem ’ismerősök’.

Ugyanezt teszi az alkoholista apa. Mások falát felhasználva üzenget gyermekeinek. Hol fenyegetve, hol negédesen – minden megváltozik, csak gyertek vissza – alapon.
A nő hullámvasútra ül, és a nap állásától függően egyszer eszményi idézetekkel tűzdeli tele a közös ismerősök falát, máskor meg szitkokat és átkokat szór, mint egy igazi boszorkány. Az emberek pedig csak kapkodják a fejüket; ez meg mi? Kinek szól? Felnőtt ember ilyeneket csinál? Nincs ennek saját élete, hogy itt „lakik”?

A két anti-hős teszi mindezt cirka 1 éven át, másokat is belevonva, bemocskolva. Arról már ne is beszéljünk, milyen köpönyegforgató módon. Hisz, „aki egy ember titkát kiadja, visszafelé is megteszi azt”!
Sem a gyermekek, sem a férfi nem reagál. Tudják, hogy ezek az emberek energiavámpírként élnek. Márpedig a vámpíros-romantikus most nagyon divatos felállás, nem igaz? Csak úgy lehet őket hatástalanítani, ha az ember nem reagál. Ameddig bírja!

A cérna egyszer csak szakad, és beesel a csapdába! Elérik a célt, lereagálod, és BAMM, a csapda a nyakadra sújt! Megvagy! Nem menekülsz! Újabb energiaforrásként ott vagy, hülye módjára megadtad magad, azzal, hogy ha nem is teljesen, de lemerészkedsz a szintjükre. Ismét szívhatják a véred, mert te odatartod a csuklód a közösségi hálón. Persze nem eszmélsz, ki kell adnod magadból. Ám a csürhe egyre jobban vicsorog, és megjelennek a történetben a poronty vérfarkasok is! Megsuhint az újbóli elmerülés szele.

De szerencsére jön a mesébe illő fordulat! Ismét valódi lényedre ébredsz, eszmélsz, hogy ki és miért indította az egészet. Az ármány, irigység, megkeseredettség árnyai. Márpedig te a Nap gyermeke vagy, úgyhogy nosza, ki a sötétségből! Még épp időben.

Tudod a megoldást: nem venni tudomást róluk, és hagyni, hogy saját mocskukba fulladjanak bele. Pár hét újabb szitokhullám, amit már nem olvasol, nem reagálsz, hogy végül a végső energiaszálat is elvond tőlük.  A sötétség gyermekeinek pedig nem marad más élelem, mint egymás szétmarcangolása. Jó szórakozást!

Ám az ember néha mazochista módon képes visszaesni. Erre van egy remek fegyver a kék-fehér portálon. A csodagomb! Letilthatsz bárkit, így azzal mindennemű kapcsolat oda-vissza megszakad. Eltűnik, megszűnik létezni számodra. Garantálva, hogy nem vetemedsz többé arra, hogy átpillants az árnyak birodalmába. Mert a mai ember sajnos többet él „fent”, mint a valóságban! Elég! Vedd észre, ezzel veszélyes üzembe kerülhetsz! Irány ki a strandra, az erdei tisztásra piknikezni barátaiddal! Beszélgess, vidd le a kutyust, menj moziba, csókolózz a parkban! A mátrix megvár!
Mese vége fiúk-lányok!

A fent említett, (természetesen nem létező ?) elmebajosoknak pedig csak annyit üzenhet az ember: R.E.S.P.E.C.T !