×

    Figyelmeztetés

    JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 64

    2010. október 21., csütörtök 05:00

    Sopron borrégió - Soproni borvidék

    Írta:

    A Soproni borvidék Győr-Moson-Sopron megyében a Sopron hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő tavat szegélyező dombsor és a Sopron-Vasi-síksághoz tartozó Ikva sík lejtőin, valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kőszeghegyalja lankáin alakult ki. Az Alpok lábánál elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. Az évi hőingadozás kisebb, a nyár hűvösebb és csapadékosabb, a tél viszont enyhébb az országos átlagnál. Tavasszal gyakoriak az erős hideg szelek. A borvidék sajátossága, hogy a szőlőterületeket övező magasabb hegyek, illetve a Fertő tó nagy vízfelülete a mikro- és mezoklímát kedvezően befolyásolják. A Világörökség Bizottság a Fertő tavat az azt övező településekkel együtt 2001-ben, mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára. A borvidék napjainkban mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magába, és érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű édes borok előállításának is kedvez. Ezek a borok nem új keletűek, jelenlétük 1524-re vezethető vissza.

    1871-ben egész Európán végigsöpört a filoxéria, a szőlőtermők réme. A szőlő gyökértetű közismerten óriási pusztítást végzett, melynek fenyegetése az aszút is elérte. Sopron környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó, de a vész sajnos kisöpörte a fehér fajtákat a vidékről, így került előtérbe a vidék mai napig karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után. Talán ennek is köszönhető, hogy Sopronról legelőször mindenkinek ez a vörös fajta jut eszébe. És hogy honnan kapta a nevét? Erről több legenda is fennmaradt. A vinoport oldalon olvashatjuk például, hogy „A legenda szerint a kékfrankos neve 1809 óta ismeretes a városban. Ekkor ugyanis a napóleoni francia hadsereg megszállta a Rába vonaláig Magyarországot, így Sopron városát is. Mivel is lehetne az elcsigázott, hatalmas csatában elerőtlenedett testet felfrissíteni? Előszeretettel fogyasztották a helyi borokat, melyekért becsületes katonaemberként fizettek is. Kétféle (papír)pénzük volt: egy kevésbé értékes piros és egy jóval többet érő kék. A soproni boros gazdának helyén volt az esze, csakis kék bankót fogadott el. De ez természetesen csak legenda!” Hogy miért tudja mindenki, hogy ez a történet nem lehet igaz, annak magyarázatát, és további legendákat a honlapon találjuk. A kékfrankos mellett jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények is.

    A soproni borvidék abból a szempontból is különleges, hogy ennek a vidéknek van a legtöbb német kötődése, emiatt van, hogy Sopronban a bor „házi” eladásának hagyományát "Buschenschank"-nak nevezi. „A borosgazda a saját borát, a saját házánál, meghatározott időszakban, jellemzően évente egy-két alkalommal, két-három héten át kimérhette. Ekkor általában kedvezőbb adózási feltételek mellett adagolhatta a nedűt. Jó üzlet volt, hiszen így háznál el tudta adni borát, nem kellett kocsmába vagy borozóba vinnie. A kimérésben a családtagok dolgoztak. A vendégeket az egyik kiürített szobába fogadták, ahová padokat, és asztalokat raktak. Jó időben az udvaron ihattak a betérők. Azt, hogy melyik háznál milyen bor kapható, egy trükkös jelrendszerrel hozták a vásárlók tudtára: a ház bejárata fölé kiakasztottak néhány fenyőágat (Busch = bokor, köteg), amelyhez hozzátűztek egy fehérszalagot (mely a fehérbort jelképezte), vagy egy vörös szalagot (ami a vörösborra utalt), illetve volt, hogy mindkettő kint függőt. Ha még palack is lógott e kompozícióban, akkor üveges kimérésre is számíthatott a leendő fogyasztó. Az sem volt ritka, hogy egy-egy kereszt is feltűnt a fenyőágak között, akkor az óbor sem hiányzott a gazda kollekciójából.” (Vinoport)

    A másik jellegzetes szó a Poncichter (németesen Ponzichter). Így hívták és sokszor hívják még ma is a soproni szőlősgazdákat. „A szó maga a német Bohnenzüchter (babtermelő) kifejezésből ered. Na, nem gúnynévként ragadt rá a szőlősgazdákra, hanem kissé viccesen utalt tevékenységükre, vagyis arra, hogy a tőkék között babot termesztettek. Ennek kettős jelentősége is volt: egyrészt a bab gyökerében nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, ami nem csak a babnak, hanem a szőlőnek is hasznos, hiszen így sok mikroelemhez jut mindkét növény, másrészt a bab felszíni hajtása növeli az élő vagy zöld trágyának nevezett „felületet”. Azonban nemcsak babot ültettek ily megfontolásból, hanem paradicsomot illetve burgonyát is. Ami miatt nagy jelentősége volt még a babtermelésnek, az az, hogy ez után nem kellett adót fizetni és a poncichterek a mindennapi kemény munkához egy kalóriadús alapanyaghoz jutottak."

    Magyarországon a minőségi bortermelés védelmében a szabályozást, a szervezést, a hozzájuk tartozó területek termelését és kereskedelmét a hegyközségek végzik. A magyar hegyközségi rendszer háromszintű. Alapegysége a hegyközség. Egy-egy borvidék hegyközségei hegyközségi tanácsba szerveződtek – ez a második szint. A harmadik, országos szint, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 1996. március 28-án alakult meg. A Soproni borvidékhez tartozó hegyközségek: Fertőtáj Hegyközség, Vashegy Hegyközség, Fertőrákosi Hegyközség, Fertőparti Hegyközség, Harkai Hegyközség, Kőszeg és Környéke Hegyközség, Sopron Városkörnyéki Hegyközség, Sopron Ferőmenti Hegyközség.
    No, de természetesen azokat is szívesen látják a Soproni borvidéken, akik nem megszállottjai, "csak" kedvelői a bornak. A soproniborvidek ajánlása alapján kontinentális alföldi sztyeppei tó, szubmediterrán dombok és szubalpin hegyek, értékes szikes puszták, valamint magashegységek bebarangolása vár a turistákra. A tó környéke már 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. Az emberi tevékenység és a különleges földrajzi környezet egyedi kulturális tájegységet hozott létre az évezredek folyamán. A természeti szépségek mellett jelentős a népi építészete, a XVIII . és XIX. századi kastélyok pedig történelmi látványosságot jelentenek. A Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő tavi részének teljes területe, valamint Fertőboz, Fertőrákos község kőfejtője, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély és környezetük tartozik a világörökséghez. Természetesen Sopron városa is rengeteg látnivalót tartogat az idelátogatók számára.

    További információk:

     

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.