×

    Figyelmeztetés

    JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 64

    2011. november 09., szerda 06:00

    Pannon Borrégió - Tolnai Borvidék

    Írta:

    Bár méret szempontjából az ötödik legnagyobb és történelme a rómaiakig nyúlik vissza, mégis minden leírás azzal kezdődik, hogy magyarázni kell, bizonygatni kell, hogy a Tolnai borvidék igenis aktívan jelen van napjainkban, és a semmivel sem marad le minőségben a többi borvidék mögött. Bizonyára Nektek sem a Tolnai jut eszetekbe először, ha fel akarjátok sorolni a 22 borvidéket, éppen ezért talán most tudunk a legtöbb újdonsággal szolgálni Nektek.
    Persze az, hogy hol helyezkedik el, talán még egyértelmű, de nem árt pontosítani, főleg azért, mert tényleg nagy a területe. Nehogy eltévedjetek. Közigazgatásilag a borvidékhez tartozik Tolna megye csaknem egész területe, Baranya megye és Fejér megye déli része. A borvidék központja a Mezőföld és Hegyhát találkozásánál, a megye geometriai közepén, egy festői szépségű kis faluban, Kölesden van. Földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el.
    Azzal sem árulunk el nagy titkot, hogy dombos vidék szélvédett lankái nagyon jó terepet biztosítanak a szőlőknek, melyek többnyire enyhe lejtésű, kedvező, délies kitettségű domboldalakon létesültek.

    A meteorológiai és geológiai adatok a témában járatos olvasóknak valószínűleg szintén nem meglepőek, de talán a laikus olvasók is - az eddig tárgyalt borvidékeknek köszönhetően - szert tettek már némi gyakorlatra ezen a téren. Az évi középhőmérséklet 10,1-10,5 Co. Késő tavaszi és kora őszi fagyok ebben a régióban viszonylag ritkán fordulnak elő, s a jelentősebb károkat okozó téli lehűlések sem túl gyakoriak. Az évi napfénytartam 2050-2060 óra. Az évi csapadékmennyiség 600-700 mm. Az uralkodó szélirány az  északnyugati. A borvidék legfontosabb és szinte egyeduralkodó felszíni képződménye és így leggyakoribb talajképző kőzete a lösz. A löszréteg vastagsága Hőgyésznél eléri a 70 métert. A szőlőültetvények kisebb részben homokon települtek. A borvidék lejtős területein nagy az erózió veszélye. A talajtakaró sokhelyütt már teljesen lepusztult és a lösz közvetlenül a felszínre került.
    Ami számomra meglepő volt, hogy sok eddig tárgyalt borvidékkel ellentétben itt majdnem azonos a vörös- és fehérborszőlők aránya. A tolnai gazdák az összes szőlőterület mintegy 60 %-án fehérborszőlő-fajtákat, 40 %-án pedig vörösborszőlő-fajtákat termesztenek.
    Ami a történelmi áttekintést illeti itt is meghatározóak voltak a rómaiak, a törökök, a filoxéria valamint a téeszesítés. Pontos ismereteink ugyan nincsenek a szőlő termesztés kezdetéről, de a mérvadó következtetések szerint sok évszázadra tekint vissza. Először a kelták, majd a rómaiak honosították meg hazánk területén, így Pannóniában (a Dunántúlon) a szőlőtermesztést.  Az Árpádkorban a szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtalálhatjuk a jól művelt szőlőket, melyért sokat fáradoztak a bencés és cisztercita szerzetesek. A török megszállás ezen a borvidéken is visszavetette a szőlőtermesztést. Az újrakezdés nyomán viszont jelentős területnövekedés következett be. A törökkor kereskedői többnyire Tolnán, a vidék borkereskedelmi központjában töltik meg palackjaikat vagy hordóikat, s a bor jól kibírja a szállítást is. A Dunán elhajózva többen emlegetik, hogy a szépen művelt dombok hazánk legszebb táját mutatják "mind rózsaligetes szőlők díszlenek". A XVIII. században a megyébe települt németek tovább fejlesztették a helyi borkultúrát. A telepítő főurak, hogy megkössék a föld megmunkálásához szükséges embereket, a betelepülő németeknek szerződésbe foglalt kedvezményeket adtak. A telepesek 6 évig mentesültek a tized, a kilenced és a robot alól amennyiben szőlőt telepítettek. A bortermelés jövedelmező volt, mert termésüket csapszékben maguk mérhették ki Szent Györgytől Szent Mihályig. A korabeli vélemények szerint a borvidék szőlőterülete a filoxéravészt megelőzően érte el a legnagyobb kiterjedését egész története folyamán. Az akkori szőlő- és bortermelésben a vörösbor dominált. Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy az uralkodó Kadarkának már hatféle változatáról beszéltek. A filoxéra vész óriási károkat okozott ezen a borvidéken is. Az ellene való védekezésben a régió élenjáró munkát végzett. A próbálkozások legsikeresebb módjának a homokra történő telepítés bizonyult. A világháborúk nyomán a szőlőültetvények újra tönkrementek. Egybefüggő széles soros ültetvények a nagyüzemek létrejöttével honosodtak meg a borvidéken. A legrégebbi szőlőhegyek a római kortól, de a többiek is legalább az Árpádkortól megvannak a borkedvelők örömére.
    A filoxéra előtt a borvidék jellemző tőke művelésmódja a fej művelés volt. Ebben a megújuló telepítések lényeges változást hoztak. A bakművelés kezdett elterjedni és a tőkék mellé karókat tettek támasztékul. Az új telepítések jellemző sortávolsága az 1-1,2 m volt, a tőtávolság pedig 0,8-1,2 m között változott. A bakművelés nem volt szabályos, amely a metszés következetlen végrehajtásának köszönhető. A széles soros, huzalos támaszrendszerű és magas művelésű szőlőtermesztés a nagyüzemek megjelenésének következménye. Az alkalmazott magas művelésformák változatosak. Kezdetben a Moser-féle magas művelést próbálták ki, amit a függöny és az ernyőművelés követett. A borvidék jelenlegi ültetvényeinek korösszetétele viszonylag megfelelő.
    És miután ennyi pontos és fontos adatot megtudtunk, jöhet a szórakozás. A borvidék ugyanis igazi kavalkádja a látni- és felfedeznivalóknak. A Tolnai Borutat kötelező jelleggel ajánljuk. Aki pedig ezen a települések végiglátogatása után sem tudott betelni a tájjal, annak rendelkezésére áll mind a 11 324 ha területnyi Tolnai borvidék.

    További információk:

    http://www.borterasz.hu/tolnai_borvidek

    http://www.holborozzunk.hu/borvidek.php?sid=tolna

    http://www.tolnaiborvidek.eu/tolna_a_szolotol_a_borig/tortenelmi_attekintes

    http://www.borportal.hu/modules.php?name=Wineportal&wine_category=&wine_region=23&wine_subregion=23

     

     

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.