Írtunk már arról, hogy miért jó fát ültetni. Most arról írunk, miért jó úgy általában ültetni valamit. Ha most városlakóként továbblapoznál, mert azt hiszed, ez a téma a falvakban élőket és saját kerttel rendelkezőket érinti, akkor olvass tovább. Ugyanis a világvárosok közösségi kertjeiről van szó. Nyugat-Európában és az amerikai kontinensen évtizedes hagyományai vannak a közösségi kerteknek, Magyarországon azonban még eléggé gyerekcipőben jár. De már legalább jár!

Ugyanis egyre több panellakó és civilszervezet gondolta úgy, hogy túl sok a kihasználatlan, elhanyagolt, nem túlszemvidító terület a fővárosban, és ezzel párhuzamosan (szerencsére) szintén sokan vannak azok, akik szeretnének saját termesztésű zöldségeket a nagyvárosi betonrengeteg közepén. Innen sok-sok szervezéssel, akaraterővel és szerencsével sikerült eljutni oda, hogy magánszemélyek végül (majdnem) saját kiskerthez jussanak.

Azóta mindenki, aki sorsolás útján megkapta a lehetőséget, ültet, palántáz, locsol, gyomlál, és gyönyörködik. A növekedésben, a fejlődésben, a saját, kétkezi munka eredményében. Szerencsére ez a kezdeményezés nem maradt visszhang nélkül, és nemcsak a témában érintett blogok, hanem a kereskedelmi média is felkapta a hírt.  

Nagyon remélem, hogy az első év sikerén felbuzdulva jövőre még több kihasználatlan terület kerül megművelés alá. Ha úgy döntötök, ti is belevágtok, akkor a várakozással töltött időt fordítsátok a felkészülésre. Olvasgassátok Bálint gazda írásait, kérjetek tanácsot falusi ismerősöktől, de legjobb, ha kerestek egy konkrét kertet, ahol besegítve a gyakorlatban sajátíthatjátok el a legfontosabb tudnivalókat.

És aki esetleg nem teheti meg, hogy a közösségi kertből birtokoljon egy darabot, az próbálkozzon az erkélyen!

További információk: http://kozossegikertek.hu/

{youtubejw}nUdcCmif6Qs{/youtubejw}