2013. május 16., csütörtök 06:00

    Az óceánok úszó szemétszigeteire végre van megoldás

    Írta:

    Charles Moore óceánkutató - egykori vitorlázó - 1997-ben véletlenül fedezte fel a "Nagy Csendes-óceáni Szemétfoltot". Egy hajóversenyről hazafelé tartva Los Angeles és Hawaii között rövidítésként keresztülvágott az Észak-csendes-óceáni örvényen, egy olyan területen, amelyet az állandó lassú örvénylése és a gyenge szelek miatt a vitorlázók elkerülnek. Megdöbbenve tapasztalta, hogy több ezer mérföldre a szárazföldtől egy héten keresztül sűrű szemétben kellett hajóznia. Moore 100 millió tonnára becsüli a Csendes-óceán vízfelszínén lebegő műanyagszemét mennyiségét. A hulladék 20 százaléka a hajókról és az olajfúró szigetekről, 80 százaléka a szárazföldről származik. Az állandó lassú víz alatti áramlatok tartják egyben a "műanyaglevest". Moore felhívja a figyelmet, hogy a műanyagszemét nagy része áttetsző, és közvelenül a vízfelszín alatt lebeg, így a szemétfolt műholdról nem látható.

    Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a tengerekbe került műanyaghulladék évente 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza. Elhullott tengeri madarak gyomrában találtak már műanyag fecskendőtől öngyújtón át fogkeféig sok mindent. Feltételezik, hogy az óceánok vizében lebegő szemétnek a 90 százaléka műanyag. Az ENSZ egy 2006-os becslése szerint az óceánok minden négyzetmérföldjén 46 ezer darab műanyag tárgy lebeg. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy mivel a műanyagok általában nehezen bomlanak el, ezért az összes műanyag, amely az elmúlt ötven évben a tengerbe került, most is ott van - írja a www.duna.tv.
     
    A világ legsokkolóbb szemétdombját alkotó, hosszú lebomlási idejű úszó műanyag jobbára az óceánok tápanyagban legszegényebb, tengeri sivatagnak is nevezhető területein koncentrálódik, ami még szerencsésebb, mint ha a tápanyagban és így az élővilágban is gazdagabb parti vizek mentén tömörülne – írta április végén a The Conservation című folyóiratban megjelent cikkében Erik van Sebille, az Új Dél-walesi Egyetem óceanográfusa, aki a januári ausztrál tanulmányt is jegyezte. Úgy véli, előbb inkább a szennyezés, vagyis a műanyagok tengerbe engedésének forrásait kellene lezárni, és csak azután kellene erőinket a tengeri élővilágtól való relatív elszigeteltségben lévő szemétszigetek felszámolására koncentrálni. Sebille kutatócsoportja GPS-szel felszerelt vándorbóják segítségével figyelte meg, miképpen csatlakozik a szemét az áramlatokon keresztül a szemétszigetekhez, és felismerték, hogy nem egyes országok, netán a szigetekhez legközelebbi tengerpartok a felelősek a szemétfoltokért. Sőt azt is kimutatták, hogy a körben forgó szemétszigetek az áramlások révén eddig nem ismert módon kapcsolatban állnak egymással.
     
    Egy januárban publikált ausztrál tanulmány szerint jelenleg öt hatalmas szemétsziget kering az óceánok közepén, gyakorlatilag az összes nagy óceáni medencében egy-egy, és két év múlva egy újabb kialakulását jósolják az északi Barents-tengeren. Ezek méretéről különböző becslések láttak napvilágot, de a csendes-óceáni szemétszigetek teljes nagysága az Egyesült Államokéval vetekszik, vastagsága pedig akár tízméteresnél is nagyobb lehet.

    De ez a cikk most nem azért íródott, hogy az óceánon lebegő szemét teljes súlyával ránk nehezedjen. Hanem azért, mert végre napvilágot látott az első igazán értékelhető javaslat, mégpedig a delfti egyetemen repülőmérnöknek tanuló 19 éves Boyan Slat jóvoltából. Az innovatív fiatalember a helyi TEDX-konferencián mutatta be találmányát, amely tavaly elnyerte az egyetem legjobb műszaki dizájnért kiosztott díját is. Slat rája alakú, az óceán fenekéhez rögzített úszó platformjai a szigetek felső rétegéről gyűjtenék be és válogatnák szét további feldolgozáshoz a műanyagot.

    A nap és a hullámok energiája által hajtott hajókat hatalmas lebegő karok kötnék össze, és az áramlatok tölcsérszerűen terelnék a karok közé, majd ezekhez a platformokhoz a hulladékot. A jelenleg befektetőkre váró megoldás a feltaláló szerint öt év alatt legalább egy óriás szemétszigetet teljesen el tudna tüntetni, és 7 millió 250 ezer tonna műanyagtól tisztítaná meg az óceánt - olvashatjuk a www.nol.hu-n.
     
    Nagyon szorítunk, hogy a fiatalember gyorsan találjon befektetőket, és az elmélet minél előbb gyakorlattá váljon. Addig is nézzük meg, hogyan működne az óceánok megtisztítása.
     
    {youtube}ROW9F-c0kIQ{/youtube}
     
     

    Kiemelt cikkek

    • Észak-Dunántúli borrégió - Az Etyek-Budai borvidék
        Ezen a héten fővárosunk környékére látogatunk, és a bevezetőben gyakran megidézett buborékos ital, a fröccs mellett most egy másik buborékos ital, a pezsgő is terítékre kerül. Ha pezsgőről van…
    • Tópartra... De hova?
      Bár nincsen saját tengerpartunk (ennek okait és lélektani hatását a magyar nemzetre most ne elemezgessük) , cserébe a Kárpát-medencében fekszik kis hazánk, aminek az az előnye, hogy sok vízzel és…
    • Élet a weben
      A közösségi portálok megjelenése óta mind több időt töltünk az ilyen jellegű oldalakon, életünk egyre több mozzanatát vonjuk bele és tesszük közkinccsé. Barátok, bulik, események, tanulmányok és munkahelyek mellett egyre…
    • …idővándor, a csodák ideje?
      Újabb utazás, az őszi szomorhangulat és borongósság feloldására ismét kiváló segítőt találtam. Mivel az ősz a munka ideje is – depisebbeknek ez egyenlő a  „jajaj vége a nyárnak, a pihenésnek”…
    • A pozitív gondolkodás tanulható
      Sajnos, nagyon sok emberre jellemző (a környezetemben is) a folyamatos panaszkodás. A negatív szóáradatot persze újra és újra végig kell hallgatni, a szenvedőket jól meg kell sajnálni, próbálni kell őket…
    Fityisz.com - blabla

    Please publish modules in offcanvas position.