Na, mondom én, hogy itt mindenki milyen kedves – súgta a fiú a barátnője fülébe, amikor tavaly a Taliándörögdöt Kapolccsal összekötő úton felvettük őket, hogy a pár kilométeres szakaszt ne gyalog kelljen megtenniük. Kijelentésén elmosolyodtam, és igazat adtam neki. A Völgyben mindenki kedves és mosolygós, ezáltal mi is kedvesebbek és mosolygósabbak leszünk. Talán pont ez a Művészetek Völgye szinte megfejthetetlen titka, ami miatt minden évben késztetést érzek, hogy pár napig én is völgylakó legyek.