Fityisz.com

Kérem a következőt!

1975. január elsején az a megtiszteltetés érte a Nepp József – Ternovszky Béla – Romhányi József – Jankovics Marcell – Deák Tamás szerzőgárdát, hogy az általuk megálmodott és létrehozott animációs sorozat első része kerülhetett főműsoridőben, azaz 20.05-kor a televízió képernyőjére. Ekkor mutatkozott be a szivarozó doki, a néhány mázsás mégis nőies ápolónő, a szigorú csőrmester, és a világ leglassúbb küldönce. Bizony, bizony, a „Kérem a következőt!” című sorozatról van szó, bár egy évvel ezelőttig megesküdtem volna, hogy a sorozat címe Dr. Bubó. Pedig nem, mégis így emlegeti az egész ország. A főszereplő Bubó elnevezés egyébként a bagoly latin nevéből származik, ami Bubo Bubo.

1975. január elsején az a megtiszteltetés érte a Nepp József – Ternovszky Béla – Romhányi József – Jankovics Marcell – Deák Tamás szerzőgárdát, hogy az általuk megálmodott és létrehozott animációs sorozat első része kerülhetett főműsoridőben, azaz 20.05-kor a televízió képernyőjére. Ekkor mutatkozott be a szivarozó doki, a néhány mázsás mégis nőies ápolónő, a szigorú csőrmester, és a világ leglassúbb küldönce. Bizony, bizony, a „Kérem a következőt!” című sorozatról van szó, bár egy évvel ezelőttig megesküdtem volna, hogy a sorozat címe Dr. Bubó. Pedig nem, mégis így emlegeti az egész ország. A főszereplő Bubó elnevezés egyébként az uhu latin nevéből származik, ami Bubo Bubo. Bár Dr. Bubó nem uhu, hanem bagoly, de mi így szeretjük.

A sorozatot a premier után is megtartották szombat esti főműsoridőben. Ezzel összhangban a műsor mondanivalója már nemcsak a gyerekeket célozta meg, hanem könnyedebb-komolyabb társadalmi kritikákat is megjelenített, így a szövege, humora gyakran a felnőtteknek szólt, amellett, hogy a gyerekeket is maximálisan lekötötte. A sorozat három évadot ért meg, mindegyik 13 résszel, ahogyan eddig minden más mese szériája is. A „Kérem a következőt!” részeinek listáját itt olvashatjuk. A második évad első része is kiemelt időpontban, 1975. december 25-én, 20:05-kor került bemutatásra, és maradt továbbra is a szombati főműsoridő. A Bubó rajzfilmek történetei századfordulós díszletek és jelmezek között játszódtak. Mivel a Bubó-sorozat időtlen emberi tulajdonságokat vesézett ki, ezért ideálisabb is volt az aktuális téren és korszakon kívül helyezni a történeteket, így a mondanivaló is időtlenebb lesz. „Ezek egyéni vonzalmak is. Vagyis ez azon múlik, mihez van vonzódása az embernek, ez a fajta kosztümös világ, ez úgy Neppnek, mint nekem és Marcellnek szívünkhöz közelálló volt. – emlékszik Ternovszky Béla. És tegyük hozzá, a jelen divatja sokkal gyorsabban változik, és ami ma korszerűnek számít, az holnap már nem az, egyszóval így nehezebb az állandóság, vagy a stabilitás érzetét fenntartani, megtartani. És ha egy ilyen történetben korábbi korszakra megy vissza az ember, akkor az időtállóbb.”

A rajzfilmszinkronok esetében elő-dialógfelvétel a bevett szokás, ami azt jelenti, hogy a színészek nem a már kész filmre szinkronizálnak, hanem a rajzfilm elkészülte előtt mondják szalagra a szöveget. Először megismerkednek a szituációval, a sztorival, a képes-forgatókönyvből megnézik a figuratervet. Ezek után pedig rádiójáték-szerűen eljátszották a dialógusokat, majd ehhez a felvett „hangjátékhoz” igazították a rajzfilmesek az animációt. „A színészeknek a forgatókönyv képeit mutatjuk meg, még a munka legelején, s a művész  a kép után hangjával megformálja a figurát. A szövegmondáshoz ezután kockázzuk ki pl. a madár mozgását, a dühös vagy vidám, megértő vagy bölcs arcmimikáját s a szájmozgásokat” – árulta el a részleteket a Bubó készítésekor Nepp József a Rádióújságban. A szinkronszínészek pedig ugyanolyan sztárok, mint a készítők, hiszen Bubót Szabó Gyula, Ursulát Csala Zsuzsa, a Csőrmestert Bodrogi Gyula, a küldöncöt Körmendi János kelti életre.

A kis költségvetés ellenére a „Kérem a következőt!” igényesen, és aprólékosan megformált rajzfilm lett, amibe ráadásnak még olyan vizuális poénok is jutottak, mint például a szubjektív kamera, vagy szokatlan perspektívák használata. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a rajzfilm ma is frissnek és újszerűnek hat. „Miután a televíziós sorozatok költségvetése mindenkor lényegesen kisebb volt, mint az úgynevezett egyedi filmeké, az animáció, a mozgatás lehetőségei elég korlátozottak voltak, és hogy ne mindig a közeli, szekond vagy kis totál beállításokat használjuk, ilyen merészebb kamera állásokkal próbáltuk változatosabbá tenni a képi világot. Az ilyen ‘gazdagítás’ volt a legolcsóbb.”
A sorozat népszerűsége a mai napig töretlen. Gyakran összefutni vele valamelyik magyar csatornán, a főcímdalát bárki bármikor elénekli, öt DVD jelent meg a részekből, megtalálhatjuk az arckönyvben, játszhatunk vele kártyajátékot, sőt orvosajánló rendszer veszi fel a nevét. És – amire az eddig bemutatott mesék között még nem volt példa – musical is készült belőle.
Az első részben nem bonyolítják a cselekményt, pontosan megfelel annak a célnak, amire egy első rész való. Megismerteti velünk a helyszínt, a szereplőket, a közöttük lévő kapcsolatokat, és felvázolja azt a hangulatot, amire ezentúl minden részben számíthatunk. Innen sajnos a kezdés hiányzik, így a főcímet itt tekinthetjük meg. Ha teljesen magával ragadott minket az erdő, akkor ne álljunk ellen. Nézzük meg az összes részt.