Pannon borrégió – Pécsi (Mecsekalja) borvidék
Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a belefektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is – a forgalmas utak kereszteződésében épült – Pécs (Sopianae) volt. A pécsi-mecseki borvidék a Baranyai-dombság, a Mecsek és a Mórágyi-rög déli lejtőin terül el. Ez a terület még a Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. Az éghajlati viszonyok miatt a vidék borai gyakran magas cukor és alkohol tartalmúak. A félédes-félszáraz borok rajongóinak különösen ajánljuk a terület borait.
Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a belefektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is – a forgalmas utak kereszteződésében épült – Pécs (Sopianae) volt. A pécsi-mecseki borvidék a Baranyai-dombság, a Mecsek és a Mórágyi-rög déli lejtőin terül el. Ez a terület még a Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. Az éghajlati viszonyok miatt a vidék borai gyakran magas cukor és alkohol tartalmúak. A félédes-félszáraz borok rajongóinak különösen ajánljuk a terület borait.
Kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a – görögöktől eltanult – kelta, a másik pedig a – rómaiaktól fennmaradt – itáliai technológia. A honfoglaló törzsek – ahogyan máshol is – már tisztában voltak a szőlő értékével. Az Árpádházi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát". 1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen. Valószínűleg erre az időre esik a Káptalannak az a törekvése, hogy Mecsekalján a tokajihoz hasonló aszút készítsenek. Tokaji vesszőt, sőt még tokaji földet is hozattak nem tudva, hogy a klíma nem alkalmas az aszúképződésre.
Valószínűleg ekkor került e borvidékre a Furmint fajta. 1780-ban Mária Terézia Pécset szabad királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden 25-30 lakosra jutott egy kocsma. Általában 3 éves bérletbe adták őket nyílt árverésen. 1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett.
A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította. A talpra állás fájdalmasan és lassan történt, de ez a katasztrófa természetesen ezen a területen sem jelentette a szőlészet-borászat végét. A huszadik században új erőre kapott a szőlőtermesztés. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a mai napig ez a vidék termeli.
A vidék jellegzetes szőlője, bora a Cirfandli. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz, vagyis aszúsodik. A 19. század első felében Ausztriából hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát. Kerekded levele változatosan tagolt, a széle a fonák felé hajló, bronzos árnyalatú. Fürtje vállas, tömött, bogyói világospirosak. Sok tekintetben igényes: jó tápanyag- és vízgazdálkodású talajt és viszonylag magas páratartalmat igényel.