Nagyanyáink idejében szükségtelen volt a kuka, mert gyakorlatilag nem volt szemetük. Szüleink idejében felesleges volt a szelektív hulladékgyűjtés, mert nem vásároltak feleslegesen, és főleg nem agyoncsomagolt termékeket. A mi időnkben viszont sajnos egyre több és nagyobb szemetesre van szükség, mivel rengeteg hulladékot hordunk haza. A szelektív hulladékgyűjtés szerencsére már elég elterjedt, nagyon rutinosan válogatjuk szét a papírt, az üveget, a fémet és a műanyagot. De a zöldhulladék valahogy még mindig a kommunális szeméttárolóban landol. Van nem tartjuk fontosnak ennek az újrahasznosítását, vagy nem merünk belevágni, mert macerás. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy ez egyáltalán nem így van.
Nagyanyáink idejében szükségtelen volt kuka, mert gyakorlatilag nem volt szemetük. Szüleink idejében felesleges volt a szelektív hulladékgyűjtés, mert nem vásároltak feleslegesen, és főleg nem agyoncsomagolt termékeket. A mi időnkben viszont sajnos egyre több és nagyobb szemetesre van szükség, mivel rengeteg hulladékot hordunk haza. A szelektív hulladékgyűjtés szerencsére már elég elterjedt, nagyon rutinosan válogatjuk szét a papírt, az üveget, a fémet és a műanyagot. De a zöldhulladék valahogy még mindig a kommunális szeméttárolóban landol. Van nem tartjuk fontosnak ennek az újrahasznosítását, vagy nem merünk belevágni, mert macerás. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy ez egyáltalán nem így van.
Kezdjük először a motivációval. Gondoljunk arra, hogy a komposztálás segítségével csökkenthető a háztartási hulladék mennyisége, ezáltal pedig a szemétdíj is, ami egy társasház esetében éves szinten több tízezer forint megtakarítást jelenthet.
Ebben a cikkben konkrétan leírják, hogy egy negyvenlakásos, kilencemeletes épületben, ahol közel hetvenen laknak, a program elindulásakor 4 darab 240 literes kukával rendelkeztek, amelyek éves díja megközelítette a hétszázezer forintot. A program harmadik évére ennek a feléből is kijöttek. Mivel a legtöbb embert gazdasági okokkal lehet meggyőzni, ezért célszerű ezt végiggondolnunk először. Természetesen előfordul, hogy mi egyénileg, csak a saját lakásunk zöldhulladékát komposztánánk. Ekkor a gazdasági megtakarítás nem olyan látványos, de környezeti annál inkább.
Tévesen elterjedt nézet, hogy a komposztáláshoz kert és sok hely kell. Bőven elég egy terasz vagy erkély is. A házi komposztálást olyan ládában vagy tartályban célszerű végezni, ahol a bomló anyagok megfelelő oxigén-ellátást kaphatnak, oxigén hiányában ugyanis nem bomlás, hanem rothadás megy végbe. Fontos még a komposzt nedvességtartalma is, mivel ha nincs elegendő víz, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el a munkát rendesen. A ládákat szépen rétegezve kell feltölteni a szerves hulladékokkal, lehetőség szerint a különböző anyagokat vegyítve. Erre azért van szükség, mert különböző idő kell például a banánhéj és a faág lebomlásához, de az anyagok összekeverésével az oszlás folyamatos lesz az egész ládában. A komposzt a bomlás során folyamatosan hőt termel, ezért tavasszal és ősszel célszerű két-háromszor átforgatni a halmot, így a nedvesebb és szárazabb, illetve a szénben (gallyak, avar, fűrészpor) és a nitrogénben (fű, zöldséghéj, egyéb konyhai hulladék) dúsabb anyagok összekeveredhetnek.
A ládába kerülhetnek kerti és konyhai zöldjavak. A levágott füvet frissen és szárítva is komposztálhatjuk, a gallyakat aprítsuk fel, nagyobb mennyiségű avart viszont ne tegyünk a ládába! Mehet viszont bele növényevő állatok ürüléke, forgács, fahamu és szalma is. A háztartási zöldhulladékok közül komposztálható: zöldségek és gyümölcsök szára, héja, magjai aprítva; olajos magvak és héjuk aprítva; kávé, tea, fűszer- és gyógynövények; tojáshéj apróra törve; vágott virágok és szobanövények levelei; festetlen, fehérítetlen, natúr papír (pl. vécépapír-guriga, tojástartó, hullámpapír); haj, köröm, toll, szőr.
A hús- és csontdarabok odavonzhatják a kóbor állatokat, a záptojás és a húsevő állatok ürüléke a fertőzést terjesztő legyeket. Nem kerülhet a komposztba állati tetem és cigarettacsikk sem, továbbá festett papír, fém, üveg vagy műanyag. Szintén nincs helye a komposztban a gyógyszereknek, ruhaneműknek, vegyszereknek és egyéb veszélyes hulladékoknak (pl. festékek, olajok, elemek, spray-flakonok stb.).
A komposztálási folyamatot négy részre oszthatjuk: az elsőben a könnyebben bomló anyagok – fehérjék, szénhidrátok – válnak ki, mindez gyors hőmérséklet-emelkedéssel jár együtt, a másodikban a nehezebben bomló anyagok, mint például a cellulóz mállik szét, a harmadikban egy hirtelen lehűléssel a már lebomlott anyagokból kialakulnak a humusszerű anyagok, majd végül az egész beérik. A teljes folyamat a komposztba helyezett anyagoktól és a mennyiségtől függően 3 és 36 hónap között lehet. Sokan azért is ódzkodnak a komposztálástól, mert úgy gondolják, a folyamat kellemetlen és erőteljes szagot áraszt, ezzel szemben viszont a helyesen kezelt komposzt nem rohad, éppen ezért nem is bűzlik.
Tehát komposztálásra fel!
További információk:
http://compostnow.org/
http://cselekedjunk.hu/hu/szoveg/komposztalas/84
http://nol.hu/mozaik/komposztalas_kezdoknek_es_haladoknak?ref=sso